Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Bagi Gábor: A Vezsenyiek és utódaik földesurasága a nagyvázsonyi uradalom tiszazugi részein a XIV-XVI. században

ÉRTEKEZÉSE K VI. A birtoktest a Mohács utáni zűrzavarban Benigna ellen hosszú per után a férjgyilkos­ságértjáró fej- és jószágvesztést feloldották, de a mohácsi vész táján ö is meghalt. így Szapo­lyai 1527-ben Vázsonykőt már Bodó Ferenc­nek adta. Őt azonban legfeljebb a tiszai ré­szekbe iktathatták be, mivel a Dunántúl jó részén Habsburg I. Ferdinánd volt az úr. 1539­ben I. Ferdinánd Horváth Jeromosnak, Péter­nek, és a néhai Máté fia Gáspárnak adta a ke­zükben lévő Vázsonykőt tartozékaival. Az iktató parancs végül 1542. június 12-én kelt, és 1543. január 14-én a fehérvári keresztesek előtt a bevezetés is lezajlott. Az 1526 utáni helyzet azonban igen bonyo­lult volt. Nóvák Péter paládicsi jobbágy 1550­es vallása szerint „Abon, Thozegh, Paladych, Erk és Keechke, ugyancsak Kyrth, Sas a veseni, bekenyei birtokrészekkel s Begh puszta Ulászló király idejében néhai Kamychaczy Horwath Markot, azután testvérét Jánost, azután Kereky Gergelyt, végre Horváth Matkót, Kinizsi Pálnéval egyetemben illette, és nevezett birto­kok a vásonkevi várhoz tartoztak. A mohácsi vész után azok egy részét néhai Werbwewczy István, másik részét néhai Dóczy János foglalták el .... amely birtokban néhai Horváth Jeromos Pest ostroma idején Bornemyzza Ger­gely tisztjét helyezte". Lankás Máté paládicsi jobbágy szerint a mohácsi vész táján a javakat Horváth Matkó és Kinizsi Pál özvegye bírták, ők állítottak oda tiszteket (Kinizsi Mihály, Erki Balázs deák), majd Horváth Matkó halála után Horváth Jeromos Bornemissza Gergelyt küldte ki. A ke­zükből elsőnek Werbőcy István vette ki, majd Buda ostromakor Perényi Péter országkapitány Horváth Péternek visszabocsátani rendelte. A pesti hadjárat után ismét Werbőczyé lett, és fia Imre is haláláig bírta, de hogy Henyei Miklós, Werbőczi unokája félje igyekezett birtokba venni, nem tudta/ 6 1552-ben Tiszakürt, Tiszasas, Bekenye falut a vezsenyi és kerekegyházi részeket Zarándi Horváth János és Szentlászlói János bírták, másokat Dóci János és Werbőczy. 5 7 1 5 5 9-ben Zay Ferenc, Wicmándi János és Liszti János a magvaszakadt Vezsenyi Demeter birtokait is megkapták, ezzel teljesen új helyzet állt elő. 3 8 Irodalom ACSADY Ignác 1894: Régi magyar birtokviszonyok. 1494—1598. Bp., 1894. BAGI Gábor 2008: Adalékok Tiszaug és határa törté­netéhez a honfoglalástól a török hódítás koráig terjedő időszakban. In.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Mú­zeum Közleményei, III. Tiszaföldvár, 2008. BÁRTFAI SZABÓ László é.n.: Heves megyei regeszták. Kézirat a gyöngyösi Mátra Múzeum Adattárában. 1938: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002—1599. Bp., 1938. BENEDEK Gyula: 1991: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből. In.: Zounuk, 6. A Jász—Nagykun—Szolnok Megyei levéltár Evkönyve. Szolnok, 1991. 1993: Iratok és oklevelek Külső—Szolnok vármegye XVI. századi történetéhez. In.: Zounuk, 13. A Jász—Nagy­kun—Szolnok Megyei Levéltár Evkönyve. Szolnok, 1993. 1994: Mohács előtti oklevelek Külső—Szolnok vármegye történetéből. 1330—1526. In.: Zounuk, 9. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, 9. Szolnok, 1994. BENEDEK Gyula-ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998: Jász-Nagy kun-Szolnok megyei oklevelek 1075—1526. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei, 3. Szolnok, 1998. BUNYITAY Vince 1883: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. I. A váradi püspökök a püspökség alapításától 1566. évig. Nagyvárad, 1883. CSERGHEŐ Géza 1893: A butkai Wiczmándy család. Turul, 1893. ENGEL Pál 1985: Nagy Lajos bárói. Történelmi Szemle, 1985. 3. szám. 1996: Magyarország világi archontológiája. I—II. Bp., 1996. é.n.: Genealógia. CD—ROM. FRAKNÓI Vilmos 1898: Mátyás király magyar diplomatái. V. Századok, 1898. GYÁRFÁS István 1870: A Jász-kunok története. I—IV. köt. Kecskemét—Szolnok, 1870—1884. HORVÁTH Lajos 1980: A Galga-mente történetének írott forrásai 1526-ig. Petőfi Múzeum. Múzeumi Füzetek, 17. Aszód, 1980. HORVÁTH Richárd 2002: Várak és politika a középkori Veszprém megyében. PhD értekezés tézisei. Debrecen, 2002. 56 LUKCSICS Pál 1934. 66—68. 57 Uo. 66—75. 58 CSERGHEŐ Géza 1893. 148. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom