Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Bagi Gábor: Adalékok a nemesi családok történetéhez a török hódítás előtti Tiszazugban

ÉRTEKEZÉSE

K inokán, míg 1561-ben Gercse Bálint és János 12 portával szerepelt.

2

1 Ekkorra a család némileg terjeszkedni is tudott, mivel több településen is rendelkezett birtokkal. így Cibakháza 7,5 telkéből János 1-et, Tiszaug 5 jobbágytelkéből Bálint és János 3-at, Nagyrév 8 telkéből Bálint 5-öt tartott a kezében.

2

2 Az előbb Tiszainak nevezett Csépai család a XIV. század végén tünt fel Csongrád megye északi részén, a Vezsenyiek familiárisaként. 1391 előtt Vezsenyi László adriánmártíri tiszttartója Csépai János fia Mihály volt, aki ura érdekében különböző birtokokat foglalt el.~

3 Ő 1406-ban is élhetett, mivel ekkor a garamszentbenedeki apátság egyebek mellett Csépai Mihály és János sági határfoglalásai miatt is tiltakozott.

2

4 1416-ban Csépai Györgyöt Csongrád megyei szolgabíróként említették, és ő lehetett az 1433-ban említett Tiszai Csépai György is.

2> 1423-ban szerepelt egy peres ügy kapcsán a Pohy-nak nevezett Csépai András, Mihály fia Miklós, Mihály, György, valamint egy másik Mihály és György,'

6 tehát ekkor már a família kiterjedtebb lehetett. 1437-ben Csépai Mihály fiai László és Balázs, továbbá István fia János a Jánosiakkal és rokonságukkal pereskedett. 7 1472—1476 között Csépai Ágoston a rokon Szentlászlóiakkal, azok elkobzott Külső-Szolnok és Csongrád megyei birtokai miatt pereskedett. Végül Szentlászlói Tamás fejváltsága és más büntetései fejében a megváltást Csépai Ágoston fizette ki, aki cserében megkapta annak csépai birtokrészét.

2

8 Csépai Ágoston 1493-ban még élt, mivel ekkor a Kinizsi javak határosaként említették.

2'' Nem tudjuk viszont hová tenni az 1486-ban budai lakosként szereplő Csépai Lászlót és neje Klárát. Lehetséges, hogy nem kapcsolhatók a családhoz, de elgondolkodtató, hogy 1495-ben Csépa birtokosai állítólag Csépai László és János voltak.

1

0 A jelek szerint a Csépai család a török hódítás előtt kihalt, az 1550-es évek adóösszeírásai már nem említik. A pókaházi Póka vagy Pókaházi család a Csépa határában fekvő Pókaháza falucskáról vette a nevét, és a XV. század elejétől ismert. 1406-ban Pókaházi Póka László és János is szerepelt a garamszentbenedeki apátság Ság birtokának támadói között." 1423-ban Pókaházi Imrét és rokonait (Tamás fia Mihály vagy Miklós), illetve Pókaházi Jánost (és Lászlót illetve Pétert) is királyi emberként említették.

1

2 1450ben Pókaháza birtokosa Thuz Nógrádban lakott, és talán szintén e család sarja volt." Pókaházi Sándort és Lászlót 1464-ben, 1472-ben és 1476-ban is együtt említették. Utóbbi alkalommal a Szentlászlóiakkal pereskedtek, és végül csépai birtokrészt nyertek tőle.

1

4 E Pókaházi Póka Sándor fia Péter 1500-ban már felszentelt pap volt, akit pozsonyi kanonokká neveztek ki. 5 1493-ban talán hozzájuk köthető Pókaházai Kiss Péter, a Kinizsiek szomszédja,

1

6 de a török hódítás korára ez a család is eltűnt. 21 VERESS Endre 1938. 323.; TÓTH Dezső 1942. II. 75—76.; MAKSAY Ferenc 1990. 447. 22 MAKSAY Ferenc 1990. 447^450. 23 ZSKO. I. 205. 24 ZSKO. II. 639. (Dl. 9252.) 25 ZSKO. V. 485. (Dl. 92.484.); ÉRSZEGI Géza 1982. 16. (Dl. 92.484.); MTA. Rl. (Dl. 35.946.) 26 MTA. RI. (Dl. 11.330.) 27 BENEDEK Gyula—ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 26—27. (Dl. 85.769.) 28 KARLOVSZKY Ede—PETTKÓ Béla 1901. 30. 29 BENEDEK Gyula 1999. 275. (Dl. 82.059.) 30 BÓNIS György 1997. 461.; CHOBOT Ferenc 1915. I. 448.) Csépa helynevet egyébként Csánki Dezső történeti földrajza a Mohács előtti Magyarországon nem említett. 31 ZSKO. 11.1. 639. (Dl. 9252.) ' 32 MTA. RI. Dl. 11.330. 33 PESTY Frigyes 1880.1. 39—40. 34 KARLOVSZKY Ede—PETTKÓ Béla 1901. 30. 35 KÖBLÖS József 1994. 462^163. (Df. 228.4

11.) 36 BENEDEK Gyula 1999. 275. (Dl. 82.059.) 98