Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

ÉRTEKEZÉSEK - Vas Béla: Föld és hit. Adalékok a Montágh család gazdaságához

ÉRTEKEZÉSE K vember 20-án Br. Vay Miklós kért szót: „A törvény a kibúvók számtalan ösvényét fektette le, amelyen a zsidó tulajdonosok menekülhet­nek, s menekülnek is. Számtalanszor felemlítet­tük ezeket a dolgokat a Házban. így a Montágh esetet is, akinek a birtoka mentesül azért, mert apja valamikor, a kommunizmus alatt ellenfor­radalmi tevékenységféleképpen életét kockáz­tatta. Hát ki a fontos ennek a kormánynak, a magyar nép-e, vagy a Montaghok? " 2 5 A Montágh birtok körüli polémiára csak 1941-ben érkezett érdemi válasz, báró Bánffy Dániel földmüvelésügyi miniszter részéről: „Montágh Ákosnak nem hivatali elődöm, ha­nem a 7720/1939. M. E. számú rendelet 6. §-ának (8) bekezdése értelmében az Országos Vitézi Szék állított ki bizonyítványt arról, hogy az 1918-19. évi forradalmak idején az ezek ellen irányuló nemzeti mozgalmakban a tör­vényben meghatározott módon részt vett. Mivel a törvény 2. §-ának 6. pontja értelmében azok­ra, akiknek ilyen bizonyítványuk van, a törvény korlátozó rendelkezéseit alkalmazni nem lehet, hivatali elődöm kénytelen volt a Montágh Akos birtokainak átengedésre kötelezése tárgyában korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyeznie. " 2 6 1942. június 17-én Reibel Mihály még min­dig ezzel a témával foglalkozott: .. Van-e lehe­tőség arra, hogy a juttatásoknál bebizonyítható és a közbirtoktörvény szellemének meg nem felelő juttatások hatályon kívül helyeztesse­nek... Kaszaper község fiat a! magyar község, talán az ország legszegényebb magyar községe. Ennek határán feküdt a Montagh-féle zsidó­birtok. Arra a hírre, hogy a zsidó birtokokat elveszik, majdnem az egész község azt várta, hogy ebből fog földet kapni. A földnek egy részét mások kapták, egy részét a község, de nagyon keveset belőle." Eme felszólalásokból látszik, hogy a zsidó birtokok elvétele és újraosztása körül sok botrá­nyos dolog történt. A földosztást főleg azok sérelmezték, akik kimaradtak belőle. Dicsérték, akik politikai vagy gazdasági okokból, esetleg érzelmi alapon, de támogatták az „Új honfog­lalást". Ezt a címet viselte a Magyar Elet Párt­jának propagandakiadványa, amely a zsidóbir­tokok kisparaszti kézbe adását üdvözölte, és a lakosság körében propagálta. A témában töb­bek közt megszólalt vitéz Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, gróf Teleki Pál, Bárdossy László, vitéz Lukács Béla. Legsarkosabban ez utóbbi fogalmaz: „Szegedről azzal a gondolat­tal indultunk el, hogy fajtánkat megerősítsük. Ezt akarjuk ma is. Ezért fontos, hogy a föld­birtokreform végrehajtásának üteme meggyor­suljon és a zsidóbirtokok minél előbb magyar kezekbe kerüljenek. " 2 S Martfűn Montágh Ákos tulajdonjoga meg­maradt, egészen a háború végéig. Magyaror­szág Helységnévtára 1944-ben Martfű részei­ként az alábbi területeket adja meg: „Cikta cipőgyár, Kalapos-tanya, Kövér Aladár-tanya, 25 Az országgyűlés képviselőházának 156. ülése 1940. november 20-án, szerdán. Képviselőházi Napló VII. Budapest, 1940. 607. oldal. 26 Az országgyűlés képviselőházának 174. ülése 1941. február 5-én, szerdán. Képviselőházi Napló IX. Budapest, 1941. 159. oldal. 27 Az országgyűlés képviselőházának 268. ülése 1942. június !7-én, szerdán. Képviselőházi Napló XIV. Budapest, 1942. 53. oldal. 28 Magyar Élet Pártértesítője Új honfoglalás. Évszám nélkül, kb. 1940—45 között. Előszó 66 6. kép. Dr. Montagh András fényképe

Next

/
Oldalképek
Tartalom