Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Bagi Gábor: A Vezsenyiek és utódaik földesurasága a nagyvázsonyi uradalom tiszazugi részein a XIV-XVI. században
TISZAVILÁG TV. együtt járó máramarosi főispáni tisztet töltötte be, majd 1468-tól részt vett a morvaországi harcokban. Az itteni katonai érdemeiért 1472-ben a Vezsenyiek birtokait kapta meg, két év múlva pedig Trencsénben a lietavai uradalmat. 1478ban nyitrai és zalai ispán, a következő évben pedig már temesi ispán és az alsó részek (déli végek) főkapitánya lett. Ez utóbbi tiszt nemcsak katonai szempontból volt fontos, hanem mivel így a Délvidéken elnyerte Keve, Torontál, Krassó, Zaránd, Csanád és Csongrád, majd Arad, Bács, Békés, Bihar és Bodrog vármegyék föispánságát is. 1487-ben rendhagyó módon megszerezte Veszprém megye főispáni tisztét is, bár azt ekkor már hagyományosan a veszprémi püspökök töltötték be. 1479-ben megkapta a somlói uradalmat, így halálakor hat várat, öt mezővárost és mintegy száz falut birtokolt. Utoljára az országbírói tisztet is betöltötte. 2 8 Kinizsi tiszazugi ténykedéséről nem sok adat maradt. 1479-ben kérte a külső-szolnoki birtokait illető határjárások kiadását, mire az 1450-es oklevelet bizonyosan megkapta. 2'' Maga 1492. szeptember 9-i végrendeletében nejére, Magyar Benignára hagyta Vázsonykő várát, a Fejér megyei Adonyt, emellett Tiszakürt, Abony és Tószeg falukat, valamint más tiszai birtokait. (A jelek szerint a Vezsenyi lányoknak átadott faluk ekkorra már újra az uradalom részei lettek.) Benignát 1493. június 3-án (a január 28-i nádori parancsra) azokba be is vezették. 1 0 Lukcsics Pál szerint ekkorra némiképp változott az uradalom összetétele. Egyrészt ide csatolták 1473 után a Zala megyei Dörögdöt, illetve Veszprémben Kaptelekét és Kamond felét, másrészt viszont Csanádban Hollóst és Hegyest már nem sorolták hozzá. 3 1 1494-ben Külső-Szolnok vármegye 2350 portájából Kinizsi Pál 316-ot birtokolt, és ezzel a megye legnagyobb birtokosa volt. Utána említették az egri püspököt 102-vel, majd Szapolyai István 90-nel következett. 3 2 A beteg, szélütött Kinizsi 1494. november 20-án halt el Szentkelemen várában. A fiatal özvegye hamar férjhez ment Kamicsáci Mislenovics Márk királyi udvarnokhoz, aki II. Ulászló 1495. november 24-i oklevele nyomán fivéreivel (János, Péter) a Kinizsi-féle birtokok felét is megkapta. Az iktatást 1496. január 27/28-án foganatosították, miután Benigna 13-án beleegyezett a megosztásba. 3' Június 10-én II. Ulászló utóbb is megerősítette a Kamicsáciak és Kolonics Péter birtokjogát. 3 4 IV. A Vezsenyi oldalág, és kísérletei a birtokok visszaszerzésére A Vezsenyi család oldalágáról nem sokat tudunk. Engel Pál fiú-, míg Horváth Richárd leányági leszármazottaknak tartotta őket. Annyi bizonyos, hogy Engel egy Benedek nevű személyt említett az 1470-es évektől feltűnő családtagok őseként. ° Annyi valószínű, hogy ő azonos lehet az 1456-ban említett Bekenyei Vezsenyi Demeterrel, 3 6 sőt elgondolkodtató, hogy 1465-ben a Vezsenyi László özvegye által Cegléd ellen indított támadás kapcsán a mintegy 500 támadó névszerinti felsorolása végén külön említettek egy Vezsenyi Demetert is, aki ennek az elkülönítésnek az alapján bizonnyal nemes lehetett. 3 7 Utóbb, 1469. május 2-án ceg28 PAPP Szilárd 2007. 53—55. 29 MKA. Dl. 81.821. 30 BENEDEK Gyula—ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 44., 285. (Dl. 82.047., 82.059.) 31 LUKCSICS Pál 1934. 67. 32 ACSÁDY Ignác 1894. 16. 33 LUKCSICS Pál 1934. 66—75. 34 BENEDEK Gyula—ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 298. (Dl. 82.532.) 35 Lásd a leszármazási táblázatot! 36 KNAUZ Nándor, 1890.1. 245.; Dl. 15.012. 37 GYÁRFÁS István 1870. III. 282.; BÁRTFAI SZABÓ László 1938. 241. (Dl. 16.323.); MKA. Dl. 16.292. 45
