Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

KÖNYVMISMERTETÉSEK - Gizkó - Tiszaföldvári napló 1951-1953 (Gere Péter)

KÖNYVISMERTETÉSEK előadást szervez, közben keményen dolgozik a földeken, néha éhes, néha fáradt, de sosem veszti el a reményt az emberekben és a holnapban. Mindehhez a keretet a település, annak jellegzetes alakjai, a Tisza part és a gazdaságok emlékek ecsetjével festett tájképe, valamint a sorok közé rejtett kordokumentumnak is beillő idézetek, versek nyújtják. A Tiszaföldvári napló minden korosztály és érdeklődő számára izgalmas lehet. A fiatalabbakat a szerelmi bonyodalmak, a könnyed, hétköznapi, mégis lebilincselő kalandok, az idősebbeket vagy a korszak iránt mélyebben érdeklődőket a személyes benyomások és emlékek pótolhatatlan értéke ragadhatja meg. „Ma már tudom, hogy a kitelepítés sokkal, de sokkal kegyetlenebb volt, mint ahogy ebből a papírra vetett vallomásból kitűnik. Bármennyire is szerettem volna az eseményekhez hűen ábrázolni akkori nyomorúságos, kiszolgáltatott helyzetünket, akarvaakaratlan is átsüt a naplón a derű, a vidámság, az életöröm. Bizonyára a többiek — az akkori felnőttek — másképp látták, illetve rosszabbnak látták a rosszat, és kevésbé jónak a jót. Nekem egyáltalán nem jelentett problémát a falusi élethez való asszimilálódás, a nehéz fizikai munka, hiszen jóformán belenőttem, s nem volt mihez viszonyítanom. Nem saját „ varázslatos egyéniségem " (nem is volt még akkor egyéniségem, s ma sem tudom van-e) miatt szerettek öregek és fiatalok egyaránt — mert hogy szerettek, abban biztos vagyok — hanem egyszerűen azért, mert a hosszú, fárasztó, lelket ölő, idegeket őrlő taposómalomban, ahol mindent lehúzott a sár, én nem vettem tudomást a visszahúzó erőkről." (Somlay Gizella) Gere Péter 188