Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)
SZEMELVÉNYEK A MÚZEUMALAPÍTÓ ÍRÁSAIBÓL - Dr. Varga Lajos: A Körös-Tisza-Maros szög emberfőidrajzának vázlata
TISZAVI LÁG IV. ken árvíz esetére kenyérsütő kemencéket állíttat fel. Kihordatja a malmokat, malomgátakat a Körösről, Marosról, Vekerről. 1833-ban a Veker és Kórógy vizének levezetésére csatornát ástak, a Hármas-Körös torkolati szakaszát és a Kurcát kitisztítják. 1839-ben Békésvármegyével egyetemben a kákafoki töltést emelik fel; Szentes és Szegvár között megerősítik a Kontra és Bürkös gátat 4 1). A szabadságharc megakasztja Széchenyi müvét. A Körös—Tisza—Maros szög földjéből sok kerül aulikus főúr kezébe. Kifejlődik a legendáshírű betyárvilág, amelyet nagy nehezen irtott ki Ráday Gedeon 1872-ig, s véget vetett az alföldi betyárromantikának, amelynek ma már csak egy-egy korhadt fa, útszéli feszület, régi csárda, múzeumi tárgy és néhány csodálatos szép népdal 4 2) hirdeti emlékét. A csárda különben igen jellemző eleme a XIX. századi tájnak a Körös—Tisza—Maros szögben. Az 1850., 1853., 1855., 1876., 1879. és az 1881,-i nagy árvizek azután felrázták Magyarország álmos felelős vezetőit és a 80-as évek végére, 90-es évek elejére a mai állapotot veszi fel tájunk a szabályozást, lecsapolást, árvízmentesítést illetőleg. Teljes árvízmentesítés ma sincsen, rengeteg a vadvíz. Mikor jön el és ki lesz az új Széchenyi ?! Főleg a szabályozások után feltűnik területünkön a nagyarányú szikesedés. Szarvas-Szentes között. Fertőn, Orosháza—Békéssámson között, Hódmezővásárhely mellett, régi erekben, laposokban. Nevezetes tájjellemző elem lett a szik. Felhasználása legelő, nádas; a kopár részeken vályogot vetnek. A szikes talajok, főleg a szikes tavak, mocsarak földje kiválóan alkalmas erre a célra. A szikesek területén sok helyen feltűnnek a száradó vályogpiramisok, mellettük a rendszerint vízzeltelt vályogvető gödör. Ahol van pénz a befektetéshez, (nagybirtok) ott fásítással küzdenek a szik ellen (Derekegyháza). Főleg területünk keleti határán, ahol sok az érnyom, ott jellemző táj: jó szántóföld, közbeiktatott szikes laposok és egymástól nem nagy távolságra elhelyezkedő erek hosszú, keskeny szikes fenékvonulatai. A vadvíz levezetések állandóan folynak. Csatornázták a Kórógyot, Vekert, elgátolták a Kakasszék ért. Háború után csatornázták a, Kurca nagyrészét. Területünket ma keresztülkasul szelik a csatornák. Víz elvezetés tehát volna. Néhol túlságosan is van 4 1). Természetesen itt nem az éghajlat változik meg, hanem a tapasztalások szerint a talajvíz szintje süllyed rohamosan. Most már csak az öntözés kérdését kellene valahogyan megoldani. Irodalom már sok van, tett annál kevesebb. így nagy vígasztalásunk az épülő békésszentandrási duzzasztógát. Ez volna az első lépés a nagyobb arányú öntözés felé, ha műszakilag megtudjuk oldani a víznek nagy távolságra való elvezetését. Legfontosabb lesz a Szarvas—Szentes közötti legelőterületekre valahogyan elvezetni a Körös vizét Békésszentandrásról. Ez a terület ma lecsapolt: gyér növényzetű, néhány itt felejtett fűzfa, a talajon széles repedések, vagy kemény poros szik, nyáron tűző meleg. A legelő területén átmenő szarvasi országút fátlan, sivár, poros, vigasztalan. Öntözés folyik ezen a területen két ártézi kútból a terehalmi legelőn (1406 hold). Másutt is találunk öntözési kísérleteket. 1935.—36-ban 4 4) kezdett a szarvasi mezőgazdasági iskola öntözéses termelési kísérleteket végezni az u.n. Bikazugban Szarvastól nyugatra. Hódmezővásárhelyen a hódtavi csatornába gyűjtik a felesleges ártézivizet és azzal öntöznek. Mindszenten kisebb öntözőgazdaság van (12 hold). Nagyon érdekes a derekegyházi uradalom csatornákon járó öntözőhajós permetező öntözése. Az öntözést a nemzeti önellátás szempontjából fel lehetne használni rizs termelésre és az u.n. sziki mézpázsit (Atropis limosa) termelésre, ami takarmánynak is, méheknek is jó. Nézzük geográfus szemmel a dolgot és látjuk a mostani félművelt tájat hatalmas arányokban átalakulni. — Az öntözés mellett volna más nagyon jó felhasználási módja a szikes területeknek: halas41 ZSILINSZKY, SIMA, SZEREMLEI, REIZNER id. müvei. 42 KISS Lajos: Régi népdalok Hódmezővásárhelyről. Karcag 1927., Magyar Népköltési gyűjtemények. 1872. II. k., a Szentes vidéki népdalok kéziratban Gálfy Sándornál Szentesen. 43 TORMÁSKÖZY Sándor: Félelmetes gyorsasággal halad előre az Alföld elsivatagosodása. Szabadság c. hetilap. IX. évf. 1936. jan. 12.2. I. (Szarvas.) 44 ELEK id. m. 13. 1. 179