Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Deli Tamás: A Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának természettudományi szakága

TISZA VILÁG TV. számító gyomritkaságokat, melyek között több védett faj is van. Azóta már tudjuk, hogy Békés megyében is sok ritka vagy korábban ritkának vélt faj fordul elő. Békés megyén belül a Hármas-Körös mentén fekvő Gyomaendrőd, kifejezetten gazdag iszapgyomokban, így a település környéke, e tekintetben a figyelem középpontjába került. Különösen érdekes növények ezek közül is látonyák. Négy hazai fajukból három esetében bizonyosodott be, hogy a térségben általánosan elterjedt: háromporzós látonya (Elatine triandra), magyar látonya (Elatine hungaricá), és a pocsolyalátonya (Elatine alsinastrum). A Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságán folyó természettudományos munka egy része a megyét érintő botanikai kutatásokból áll. Az időjárásra való tekintettel jelenleg legnagyobb az aktualitása a megye iszapgyomjai feltérképezésének van, és úgy gondoljuk, ezt a lehetőséget mindenképp érdemes kihasználni, hiszen ezen növények a következő évekre vagy akár évtizedekre újra eltűnhetnek még a szakavatott botanikusok szeme elől is. Malakológia kutatások Békés megyében a mezőgazdasági területek nagy aránya ellenére meglehetősen változatos élőhelyeket találunk. Ezek többsége azonban nem nyújt megfelelő életteret sem az édesvízi, sem a szárazföldi puhatestűek számára. Erdeink és füves területeink többnyire szárazak, álló vizeink nagy része nyárra kiszárad, így téve lehetetlenné a gazdag és változatos csigafauna létrejöttét. Éppen ezért van nagy jelentősége 9. kép. Dobozi pikkelyes csiga (Hygromia kovácsi) annak a néhány keményfás erdőfoltnak, amely a Fekete-Körös vidékén még megmaradt (pl. Mályvádi-erdő, Gerla-Marói-erdő, Sebesfokierdő stb.), hiszen itt még megvannak egy változatosabb csigafauna kialakulásához és fennmaradásához szükséges környezeti feltételek. Legnevezetesebb és egyben egyetlen fokozottan védett hazai csigánk, a dobozi pikkelyes csiga (Kovacsia kovácsi) is ezekben az erdők10. kép. Erdélyi pikkelyes csiga (Hygromia transsylvanica) ben tenyészik. A Mályvádi-erdő mellett, a Fekete-Körös hullámterében bújik meg egy kicsiny füzes, a Csigás-erdő. Itt található a leggazdagabb hazai bánáti csigapopuláció (Drobacia banatica), és itt bukkan fél időnként egy, az Alföldön csak ritkán előforduló orsócsigafaj, a Laciniaria plicata. Szintén a megye északkeleti részére jellemző az erdélyi bennszülött (endemikus), nálunk védett ugarcsiga (

Helix lutescens) is, amely könnyen összetéveszthető a szintén védett éti csigával (Helix pomatia). Helyi viszonylatban figyelemre méltó élőhelyek a megye néhány városának úgynevezett ligetei (pl.: szarvasi Anna-liget, gyomai Erzsébet-liget stb.). A hazánkban Békés megyéből ismert Oxychilus hydatinus a békéscsabai Széchenyi-liget vakondtúrásaiból került elő először. A térségben nem őshonos, de mára már megtelepedett fajok — a színpompás kerti csiga (Cepaea hortensis) és a rettegett kártevő, a spanyol meztelen csiga (Árion lusitanicus) — is ezeket az erdős-bokros területeket részesíti előnyben. Mára Békés megye malakológiai (csigákkal és kagylókkal foglalkozó tudományág) szempontból a leginkább feltárt területe hazánknak. 165