Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)
LOKÁLPATRIÓTÁK TOLLÁBÓL - Kovács Katalin: A Hajnóczy József Gimnázium alapítása és működésének első évei (1947-1950)
L OKAIJP A TRIO TAK TOLLABOL gimnázium filiájaként. A miniszter rendeletében jóvá hagyta és elismerte a községi felajánlásokat, a gimnázium személyi terheit, és a tanárok kinevezését tárcája terhére vállalta. Rendelkezett a vizsgáztatás mikéntjéről is, ebben a tekintetben tulajdonképpen jóváhagyta György József korábbi elképzelését, mely szerint a diákokat az anyaintézmény és a filiálé tanáraiból álló bizottság fogja értékelni. Alig egy hónap volt hátra a tanévkezdésig, ezért fel kellett gyorsítani a szervező munkálatokat. A Gimnáziumi Szervezőbizottság augusztus 9-i ülésén Fenntartó bizottsággá alakult, és rendelkezett a befolyt összegek felhasználásáról, valamint a szervezés menetéről. Úgy határoztak, hogy a támogatások 60%-át dologi és személyi kiadásokra, 20%-át pedig az építkezésre fordítják. Megindult a Lukács Béla (ma Bajcsy- Zsilinszky Endre) út 1. szám alatt található épület átalakítása, mely egykor a polgári iskoláé volt. 8 tantermet, egy kémia-fizika és egy ének-rajz termet alakítottak ki. A mozit tornateremmé építették át. Nagy anyagi megterhelést jelentett a tantermek megfelelő bebútorozása és felszerelése is, ezért megindult a község lakóinak beszervezése a különböző anyagi támogatást nyújtó egyesületekbe. A gimnázium alapításának egyik feltétele az volt, hogy megfelelő osztálylétszámot biztosítsanak, ezért meghirdették a jelentkezési lehetőséget. Ekkor azonban a szervezőknek váratlan problémával kellett szembenézniük, a gimnázium ellenfelei ugyanis rosszindulatú rágalmakat terjesztettek a létesülő intézményről. Olyan rémhírek terjedtek el a községben, hogy csupán a tanuláshoz szükséges könyvek beszerzése 300-400forintba kerül, amely a szegényebb családok gyermekei számára lehetetlenné tette volna gyermekeik iskoláztatását. Az összeg hallatán többen visszaléptek a jelentkezéstől, s mire a csalás kiderült, a visszalépők többsége nem vállalta a 4—6 heti lemaradás pótlását, ezzel elvesztették a lehetőséget, hogy tovább tanuljanak. A rémhírek indítói csupán tőlük vették el a felemelkedés lehetőségét, a gimnázium beindulását nem tudták megakadályozni, hiszen 1947. szeptember 15-én kezdetét vette az első tanév. Az iskolában egy osztály indult, 31-en jelentkeztek év elején, de a tanévet 19-en fejezték be. Az oktatás módosított tanterv szerint folyt, mert a volt polgári iskolai tanulók bizonyos tantárgyakból le voltak maradva a gimnáziumi követelményekhez képest, s ezt a lemaradást be kellett pótolniuk, különbözeti vizsgát kellett tenniük. Kevesebb óraszámban folyt a testgyakorlás, a német és a természetrajz tanítása, míg a történelem, a földrajz és a mennyiségtan elsajátítására több időt fordítottak. A legnagyobb gondot a latin nyelv jelentette, mert azt a polgári iskolában egyáltalán nem oktatták, de a hiányosságok pótlása ebben a tantárgyban is többé-kevésbé sikerült. A gimnáziumnak szeptemberben György Józsefen kívül más középiskolai tanári diplomával rendelkező tanára nem volt, ezért akkor is és még egy ideig a volt polgári iskola oktatói dolgoztak óraadótanárként az intézményben. A tanári karhoz október 27-én Bréda Ignác személyében egy kiváló adottságokkal rendelkező magyar-latin szakos pedagógus is csatlakozott, aki a későbbiekben kezébe vette az iskola kulturális életének szervezését. Lázas igyekezettel vetette bele magát a munkába, és gondos előkészítésének köszönhetően hamarosan megalakult a gimnáziumban a Verseghy Ferenc Önképző Kör. Az önképzőkör a tanév folyamán 6 ülést tartott, melyeken főleg reproduktív jellegű munka folyt. A tanulók a Bréda tanár úrtól kapott könyveket elolvasták, beszámolókat készítettek belőlük, s azokat ismertették társaikkal. Az üléseken gyakran foglalkoztak a kor modern íróinak, Ady Endrének és József Attilának a verseivel, de nagy tisztelettel adóztak 1848 nagyjainak, Petőfi Sándornak és Táncsics Mihálynak is. Az irodalom mellett az ének- és zeneművészet is fontos szerepetjátszott a gimnázium kulturális életében, a komolyzenei művek mellett a tanulók szívesen énekeltek Bartók és Kodály által gyűjtött népdalokat is. A tudás bővítése mellett a tanárok nagy súlyt fektettek a sportolás, a mozgás megszerettetésére. A polgári iskola sporthagyományaira és a falu kézilabdás múltjára alapozva létrejött az iskola sportköre, melynek tagjai a szűkös anyagi keretek ellenére megyei középiskolai szinten rendkívül jó eredményeket értek el asztaliteniszben, sakkban és kézilabdában. A gimnáziumban alkotó-nevelő szellemiség uralkodott, a tanári kar legfontosabb céljának azt tekintette, hogy a diákok testben és lélekben 144
