Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Szabó László: A Tiszazug állattartásának korszakai II. (XX. század)

uradalmi épületből átalakított hodályokban (pl. Tiszakürt) pecsenyebárány nevelés volt a tartás elsődleges célja. Létesítettek liba telepe­ket, tyúkfarmot is, amelyek egyik célja a liba­máj, másik a tojástermelés, harmadik az olcsó csirke előállítása volt (pl. Mezőhék), ám mára ezek többsége megszűnt. Párhuzamosan fel­lendült a paraszti, háztáji állattartás: bikane­velés, szerződéses sertéstartás, baromfi­nevelés (liba, tyúk). Eleinte a hagyományos keretek között a háztájiban családi összefo­gással végezték a munkát, de a tápok erős elterjedése mindent megváltoztatott és új tar­tásmód, tartásrendszer alakult ki, ami erre épült, s már nem volt köze a hagyományos paraszti állattartáshoz. Új állatok is feltűnnek, főként a nyúl, amit különböző céllal tartottak, s ismét nagyjelentőségre tett szert a liba. Mára ez utóbbi is erős átalakuláson ment át, s nem tudjuk, hogy hová vezet az út. Irodalom BAGI Gábor 2002: Tiszaföldvár története a honfogla­lástól 1876-ig. In: Tiszaföldvár (szerk: Kelemen É. —Pató M.—Szlankó i.). 49—77. o. Tiszaföldvár BAGI Gábor 2003: Hagyatéki leltárak és tanulságaik. Adatok a tiszaföldvári paraszti háztartások és gaz­daságok XVIII—XIX. századi felszereléséhez. Múzeumi Levelek. 78—79. o. (szerk: Gulyás E.—Szabó L.). Szolnok BAGI Gábor—Szurmay Zoltán: 2001 Cibakháza. Száz magyar falu könyvesháza, (szerk: Vadász I.). Buda­pest BARNA Gábor: 1971 Kerekólak a Három Körös men­tén. Ethn. LXXXII. 585—598. o. BELLON Tibor: 1991 Artéri gazdálkodás a Tisza men­tén a XVIII—XIX. században. Alföldi társadalom. II. 109—124. o. BELLON Tibor: 2003 Artéri gazdálkodás a tiszai Al­földön. Budapest BERECZKI Ibolya: 198 La. A tiszazugi munkaközös­ség kutatásának eredményei. Bibliográfia. In: 10 éves a Tiszazug kutatás, (kutatási beszámoló), (szerk: Szabó L.) 251—262. o. Szolnok BERECZKI Ibolya: 1981.b. Pásztorkutyatartás a Tisza­zugban. In: Emlékkönyv a Túrkevei múzeum fenn­állásának 30. évfordulójára (szerk: Dankó L). 163—182. o. Túrkeve BOTKA János: 1977 Egy tiszazugi falu, Csépa törté­nete. Szolnok BOTKA János (szerk.): 1980—1989 Adatok Szolnok megye történetéből. I—II. Szolnok BOTKA János—BELLON Tibor: 1978 Adatok a csé­pai földműveléshez, (szerk: Barna G.): Csépa. Ta­nulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből. I. 153—175. o. Eger—Szolnok FARKAS Ferenc 1994: Jász-Nagykun-Szolnok megye földrajzi nevei. Jászberény—Kunszentmárton GALGÓCZY Károly 1877: Pest-Pilis-Solt vármegyék monográphiája. III. Budapest GOND A Sándor 1935: Babonák és kuruzslások a Tiszazugban. Kunszentmárton GULYÁS Eva—SZABÓ László (szerk.) 2003: Mú­zeumi Levelek. 78—79. sz. JANKÓVICS Marcell 2007: Lékiratok. 1—2. Buda­pest KAPOSVÁRI Gyula—SZABÓ László 1975: Szolnok megye villamos üzemei. In: A Tiszántúl villamosí­tásának története, (szerk: Pólya J.) 197—244. o. Debrecen KÁROLYI Zsigmond—NEMES Gerzson 1975: A Kö­zép-Tiszavidék vízügyi múltja. I—II. Budapest KELEMEN Éva—PATO Mária—SZLANKÓ István (szerk.) 2002: Tiszaföldvár története a honfogla­lástól 1876-ig. Tiszaföldvár MAJOR Bálint 1897: Tisza-Nagy-Rév község történeti múltja. Cegléd OMGE statisztika 1897: A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája 1. Budapest 1936 Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. Magyar Statisztikai Közlemények. Új soro­zat 99. kötet. Budapest PALUGYAY Imre, ifj. 1954: Jász-Kun Kerületek és Külső-Szolnok vármegye leírása. Pest SOÓS Imre 1968: Bél Mátyás: Heves megye ismer­tetése. 1730—1735. Fordította és magyarázattal el­látta: Soós Imre. Eger SUGÁR István 1989: A Közép-Tiszavidék két kézira­tos térképe (1790, 1845). Eger SZABÓ István 1980: Legeltetési társulatok a Tiszazug­ban. In: A Szolnok Megyei Múzeumok Evkönyve 1979—1980. 201—221. o. Szolnok SZABÓ István 1994: A Steössel uradalom instrukciói a XVIII. század végén. In: A szülőföld szolgálatában. Tanulmányok a 60. éves Fazekas Mihály tisztele­tére, (szerk: BAGI G). Szolnok SZABÓ István 2003: Egy pedagógus sorsa a Tiszazug­ban a múlt század elején. Múzeumi Levelek. 78—79. (szerk: GULYÁS É. — SZABÓ L.). Szol­nok SZABÓ István—SZABÓ László 1978: A Tiszazug történeti és néprajzi kérdéseiről. In: Szabó László: Néprajzi tanulmányok. 89—134. o. Szolnok SZABÓ László 1967: A Tiszazug népi építkezése. Jász­kunság XIII. 4. 174—180. o. SZABÓ László 1981: A heverő gulya legeltetési rendje a nagyrévi Mentetlen-réten. In: Harminc éves a túr­kevei múzeum. 147—161. (szerk: Dankó I.). Túr­keve SZABÓ László 1989: Legelőnevek és legeltetési rend a Szolnok megyei Tiszazugban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. A IV. magyar névtudományi konferencia előadásai Pais Dezső születésének 100. évfordulóján, (szerk: Balogh L.—Ördög F.). 170— 174. o. Zalaegerszeg. SZABÓ László 1991: A paraszti állattartás üzemfor­máinak kialakulása a Tiszazugban. In: Alföldi tár­sadalom. 2. 125—135. o. Békéscsaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom