Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Szikszai Mihály: A Tiszazug kapujában (Tiszaföldvár közlekedéstörténete)

Hódmezővásárhelyig, és itt csatlakozott az Alföld—Fiumei Vasúttársaság Nagyvárad— Szeged—Rókus vonalához. A Pusztatenyő—Kunszentmárton közti 35 km-es vasútvonal építését (amely Tiszaföldvárnak az összeköttetést jelentette Szolnok, Debrecen és távolabbi vidékek felé) a 9853/84.IV.12.Közl.Min.rendelettel kibocsátott engedélyokmány szerint végezték. A vasút a MÁV szajol—aradi vonalából ágazott ki Pusztapó állomásnál. A vasút folytatásaként 1887-ben elkészült a Kunszentmártontól Szentesig vezető 22 km-es vonalrész, majd 1893-ban Hódmezővásárhelyig hosszabbították meg. Az 1884-ben megtartott közigazgatási bejárás során Tiszaföldvár területén három állomást jelöltek ki. Az első Martfű volt, utána következett Tiszaföldvár, és végül Homokon is létesítettek egy kitérő állomást.

9 1896-ban a millennium évében a Tisza jobb partján Lakitelektől a tiszaugi révig megépült a normál nyomtávú vasútvonal. Továbbépítését a Tiszazugban azonban meggátolta a híd hiánya. Ettől az időtől kezdve folyamatosan napirenden volt a vasút ügye. 1913-ban a kereskedelmi miniszter engedélyezte is a vonal építését, az 1. világháború azonban megakadályozta a megvalósítást. 1929-re megépült ugyan a tiszaugi közúti híd, a kunszentmárton—tiszaugi vasút azonban csak 1952-re készült el. A tiszazugi vasút ügyét a távolabb fekvő községek Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév és Cibakháza nem támogatták. Ezek a települések észak-déli irányban kívántak vasutat építeni, amely Kunszentmártont elkerülve a Tisza folyóval párhuzamosan Tiszaföldvártól Csongrádig vezetett volna. A tervbe vett vonal kisebb településeket érintett, ezért célszerűnek tűnt az olcsóbb, keskenynyomtávú pálya építése. A tervezett kisvasút végállomásánál, Csongrádnál 1906ban híd épült a Tiszán, amelyen keresztül Kecskemét irányába szállíthatták tovább a Tiszazug mezőgazdasági termékeit. A keskenyvágányú vonal másik végállomása Tiszaföldvár, a Pusztatenyő—Kunszentmárton normál nyomtávú vasútvonal révén Szolnok és Budapest irányában kínált kedvező vasúti összeköttetést. A tiszazugi kisvasút építését határozottan támogatta Szegedy László Tiszakürt jegyzője és Bolza József gróf birtokos is. Tiszakürt kisbirtokosai azt remélték, hogy bort, a környékbeli uradalmak tulajdonosai pedig abban bíztak, hogy cukorrépát és gabonát tudnak nagy mennyiségben szállítani. A vasútépítést Csépa és Szelevény is támogatta, tehát azok a községek is, amelyek a kunszentmártoni—tiszaugi vonal kiépítésében ugyancsak érdekeltek voltak. Kunszentmárton a kisvasút létesítését ellenezte, mivel a tervezett vonal a település piacától elterelte volna a forgalmat. A községek többsége azonban jelentős pénzbeli hozzájárulást szavazott meg. Szelevény például 30 ezer koronát ajánlott fel a vasútépítés céljaira. Az érdekelt községek és nagybirtokosok által felajánlott pénz azonban még így is kevésnek bizonyult, ezért a gazdasági kisvasutat Tiszaföldvárról Mesterszálláson át Mezőtúrra szerették volna továbbvezetni, hogy a kiépítéshez további települések és birtokosok támogatását megnyerjék. 1913-ban a vonalhoz közeli Öcsöd pénzbeli támogatását is megszerezték, Mezőtúr városa pedig jelentős összeget, 100 ezer koronát szavazott meg az építkezéshez. 1914. májusában Mezőtúr—Tiszaföldvár—Csongrád között a kisvasút irányának kijelölését a mérnökök elvégezték. A kiépítést azonban az I. világháború megakadályozta.

10 Az 1896-ban elkészült Kecskemét—Tiszaug vasút kedvezően hatott a tájegységre. Ezt követően tervezték a Tiszaug—Kunszentmárton vasút megépítését is. Az érintett községek (Kunszentmárton, Csépa, Tiszasas, Szelevény, Tiszaug) jelentős összegeket szavaztak meg a támogatásra, de a vasútépítés elmaradt. Az 1930-as években ismét felvetődött a vasút megépítése. Szóba került egy másik irány is (Tiszaug — Tiszakürt — Tiszainoka — Nagyrév — Cibakháza — Tiszaföldvár) így alakult volna ki a Tiszazugi Körvasút.

11 A Tiszaföldvárt Tiszauggal összekötő közvetlen vasút lefektetése azonban vágyálomnak tűnt és nem is építették meg. 9 SZML Tiszai alsójárás főszolgabírójának ir. 970/1901 10 CSEH Géza: Vasútépítések a Tiszazugban. In.: Cibaki Hírek 1996. december. 11 Tiszaföldvár és Vidéke (Továbbiakban: T.V.) 1931. 6. sz.