Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Patkós Csaba: Fejlettségi indexek és fejlődés a Tiszazug példáján

fejlettségi index csak akkor tudja funkcióját betölteni (segíteni a valós helyzet feltárásában, a célok kitűzésében és a fejlődés folyamatos nyomon követésében), ha létrehozását komoly társadalmi vita előzi meg. A közösség tagjainak, kisebb csoportjainak konszenzusra kell jutniuk abban a kérdésben, hogy képesek legyenek egy valóban működőképes, sajátos fejlődési index kidolgozására. Az általunk e cikkben felvázolt index egy olyan gondolati konstrukció, amely a HDI nyomán született (így például többek között hiányzik belőle a környezeti szféra jelentősége), de alkalmazkodott a közép-európai, illetve magyar sajátosságokhoz. Nagyvonalakban mégis követi az eredeti HDI metódusát, amikor az életkilátásokat, a jövedelmi szintet és a műveltségi viszonyokat külön rész-indexekben vizsgálja. Leszögezhetjük, hogy fejlettségi indexünk szerint a térségben a városok állnak az élen, különösen a kistérségi székhely Kunszentmárton. Ugyanakkor egyes kategóriákban vannak kisebb községek is, amelyek prosperitást mutatnak pl. Cserkeszőlő vagy Cibakháza. Az ENSZ HDI jelentéseinek majdnem két évtizedes múltja van, így segítségükkel nyomon követhető az egyes államok időbeni fejlődése. Egy idősoros vizsgálat a Tiszazug települései között ugyancsak képes lenne rámutatni a fejlődési trendekre, a különböző települések teljesítményének változására. Az itt bemutatott módszer véleményünk szerint alkalmas arra, hogy keretül szolgáljon, a jövőbeni kistérségi tervezési folyamatok hatékonyabbá tételére, társadalmasítására, reális célok kitűzésére és a monitoring folyamatok hatékonyabb megvalósítására. A megfelelő fejlődési mérőszám alkalmazása biztosíthatja, hogy fejlesztési projektjeink valóban fenntarthatóak és hosszú távon is működőképesek lesznek, nem károsítva sem a környezet elemeit, sem a társadalmi kapcsolatokat. Irodalom BECK, Ulrich 2005: Mi a globalizáció? — Belvedere, Szeged 190 o. BLACKSELL, Mark — GILG, Andrew (1981): The Countryside: Planning and Change. George Allen & Unwin, London 262 o. CZAKÓ Gábor 2001 : Mi a helyzet? — Cz. Simon Ker. és Szolg. Bt., Budapest 184 o. HELTAI László (é.n.): Alternatív gazdasági mutatók. — Eszmélet folyóirat, http://eszmelet.freeweb.hu/ 39/ alternativ39.html HUSZ Ildikó 2001: Az emberi fejlődés indexe. — Szociológiai Szemle 2001/2. o. 72—83. SEN, Amartya 1989: Food and Freedom. — World Development, vol. 17, no. 6 o. 769—781 SEN, Amartya 2003: A fejlődés mint szabadság. — Európa, Budapest 595 o. Sz.n. 2007: A GDP nem elég jó mérőszám, utódjait keresik. — Világgazdaság, 2007. november 20. UNDP 1990: Human Developement Report. — Oxford University Press, New York — Oxford 122 o. UNDP 1995: Human Development Report. — Oxford University Press, New York — Oxford 154 o. UNDP 1997: Human Development Report. — Oxford University Press, New York — Oxford 146 o. VÁRNAI Gábor et. al. 1995: A területfejlesztés társadalmi kérdései (fejlesztések, egyenlőtlenségek, konfliktusok). — Nemzeti Területfejlesztési Koncepció. MTA TKKK-SZKI - MTA RKK — KTM Internetes források http://www.adb.Org/Statistics/Poverty/H.asp http://www.rprogress.org/projects/gpi/ http://www.sustainablemeasures.com/Indicators/Tradi tionalVsSustainable.html http://www.vati.hu