Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Lovas Márton: A természettudományos kutatások története Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében (A Déri Múzeum természettudományi gyűjteményének kialakulása)

a Bükk hegység területén lévő gyűjtőhelyekről is tartalmaz fajokat. Anyaga a rovarok osztályában (Insecta) a Proturák, félrovarok rendjétől a Hymenopterák, hártyásszárnyúak rendjén át a Rhynchota, szipókás rovarok rendjéig tartalmazza az összes rendeket. Természetesen nem egyenlő súllyal szerepelnek a gyűjteményben, hiszen a fajok nagy száma miatt ez elképzelhetetlen. A legnagyobb a gyűjteményben a Coleopterák, bogarak rendje és a tájra igencsak jellemző Orthopterák, egyenesszárnyúak rendje. A bogárgyűjtemény 275 futóbogár fajt, 5120 példányt tartalmaz, közöttük számos rendkívüli ritkaságot. Az Alföldről csak Halápról került elő az Agonum sexpitnctatum. Országosan is ritka a Bembidion dalmaíinum és a Bembidion illigeri. 1930 óta sehol sem gyűjtötték a Haliplus maculatust, gyűjteményünkben van a Hortobágyról 1971-ben előkerült példány. A Helophorus liguricus csak 14 lelőhelyről ismert, a Hydrochara dicroma elterjedésének északi határa hazánk, mindössze egy publikált példány ismeretes Budapestről, és egy gyűjteményünkből. A madárgyűjtemény is számos ritka állatot tartalmaz. Ezek nagyrészt az egykori Hortobágyi Múzeum megmentett preparátumai, ma már legtöbbjük természetvédelmi oltalom alatt áll. Ilyenek a parlagi sas (Aquilla heliaca healiaca Sav.), a kékvércse (Falco vespertimis vespertinus L), a fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucoptera Temm.), a kis sólyom (Falco columbarius aesalon Tunst.), a réti fiilesbagoly (Asio flammeus Pontopp). Összegezve, a Déri Múzeum igen értékes természettudományi gyűjteményei mintegy hetven éven keresztül, sok nehézség, akadályoztatás, főként az agyagiak hiánya ellenére jöttek létre. Mindazok, akik ebben a munkában részt vettek, kutatók és mecénások, mindenkor támaszkodhattak és támaszkodtak a botanikai és zoológiai kutatások debreceni 8. ábra. A szerző az 1970-es évek közepén (Erdőspuszta) hagyományaira és eredményeire, melyek jórészt a Református Kollégium egykori tanárainak köszönhetőek. Löfkovits Artúr, Déri Frigyes, Ecsedi István, Sőregi János és Ötvös János kitartó, sokszor nagy leleményességet kívánó munkájára volt szükség, hogy létrejöhessen ez a rendkívül értékes gyűjteményi egység. Dolgozatommal ezt a folyamatot kívántam bemutatni, s bizonyítani, hogy Debrecen a természettudományokművelése, a természettudományos muzeológia terén egyáltalán nem maradt el a fővárostól, sőt sokszor úttörő szerepet töltött be. Végül köszönetet mondok Mező Szilveszter muzeológus kollegámnak és Béres Mária kolleginának, a kötet szerkesztőjének, munkámhoz nyújtott segítségükért. Irodalom: GOMBOCZ Endre 1936: A magyar botanika története. Budapest KOKAS Eszter—KUTHY Sándor 1928: A debreceni kollégiumi könyvtár régi magyar természettudományi müveiről. Debreceni Szemle, II. évf. o. 603—608. LENDL Adolf 1898: A magyar zoológia megalapítói. A Természet I. 12. sz. 15. o. 1—5. LOVAS Márton 1975: Faunisztikai kutatások Debrecenben és Hajdú megyében 1800—1945. A Debreceni Déri Múzeum Evkönyve, 1974. Debrecen, o. 177—190. NAGY Jenő 1941 : Kovács János, a Református Kollégium egykori tanára, az első magyar természetkutató Afrikában. Debreczeni Képes Kalendáriom, XLI. Évf. o. 92—94. NAGY Sándor 1933: A Debreceni Református Kollégium I. Hajdúhadház ÖTVÖS János 1966: Híres botanikusok müvei a debreceni Kollégiumi Nagykönyvtárban. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, Debrecen, o. 303—328. SZABÓ József 1944: Debreceni kollégiumi tanárok a Magyar Tudományos Akadémiában. Debreczeni Képes Kalendáriom, XLIV.évf. o.23—26. SZILÁDY Zoltán 1922: A magyar állattani irodalom repertóriuma I. A legrégibb időktől 1870-ig. Budapest, SZILÁDY Zoltán 1903: A magyar állattani irodalom ismertetése III. 1891-től 1900-ig. Budapest, 1903. VERZÁR Frigyes 1928: Debrecen természettudományi múltja. Debreceni Szemle II. évf. 325—326.