Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Bagi Gábor: Faiskolák a Közép-Tisza vidékén 1874-ben

TISZAVLLAG m. 32. A tájegység legjobb karban lévő faiskolája az egylet Törökszentmiklóson kialakított kertje volt. Ennek gyümölcsösében 10262 közönséges akácot, 251 anya almafát, 3205 alma oltványt, 872 alma magoncot, 34 amorfa fructicosa-t, 26 barack anyát, 436 barack oltványt, 64 birsalmafát, 80 ciringa-t, 100 ciringa cinensia-t, 1 kínai bálványt, 320 cseresznye alanyt, 133 cseresznye oltványt, 68 eperfát, 430 eperfa szegélyt, 216 glediciát, 2460 juhart, 1200 juhar alanyt, 69 körte anyát, 1074 körte oltványt, 721 körte alanyt, 132 körtét, 1800 körte alanyt, 152 lóherfát, 34 lonicerát, 14 megy anyát, 36 megy oltványt, 130 megy alanyt, 2 óriásfát, 143 piszkét, 82 populus canadensis!, 77 populus dugványt, 50 rubina caracana-t, 63 szilva anyát, 226 szilva alanyt, 62 salix aurea-t, 50 spiria-t, 177 szőlőt, valamint 12 tamarix anyát vettek számba. Emellett külön mérték fel a nemesítési táblákat, amelyekben 697 körte, 1629 alma, 360 kajszin barack, 84 Pfirsich, 35 három fajtában nemesített új eperfa, 100 nemesített Fraxinus, 5 Gledicia, 16 Acer pseud. Piatan, 45 Acer negundo folis varg., 48 acucia umbraculefeta, 30 piramedalis, 33000 akác magonc, 2300 átültetett kétéves magonc, valamint 1000 tuja orientális magonc volt.

31 Irodalom KOLOSSVÁRY Szabolcsné 1975: Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. (Tanulmányok) Bp. KUNCZE Imre 1877: A Külső-Szolnok Vármegyei Gazdasági Egylet Évkönyve 1872., 1873., 1874., 1875. és 1876. évekről. Bp. OROSZI Sándor 1988: Karcag város erdőgazdálkodása a XVIII. század közepétől napjainkig. In.: Zounuk, 3. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok OROSZI Sándor 1991 : Nagykunsági erdőtelepítésekés fásítások a XVIII. századtól 1945-ig. In.: Agrártörténeti Szemle, 1—4. szám. 31 Uo. 290—291.