Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
ÉRTEKEZÉSEK - Nótári Krisztina: A tiszaugi Körtvélyesi-legelő vegetációtérképe és természetességi értékelése
J. áera. /4 terület vegetációtérképe Az Artemisio santonici—Festucetum pseudovinae mindössze egy 46 m 2-es területet foglal el, Puccinellietum limosae (szolonyec szikfoknövényzet), a Camphor osmetum annuae (szolonyec vaksziknövényzet) társulások is csak egy illetve negyed hektár kiterjedésüek, azaz a természetközeli állapotú növényzetű részek elenyésző területet fednek. A viszonylag nagy területet — 6 hektárt — elfoglaló jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok (OC) mmÁ-NÉR kategória alatt szerepeltetem azokat a csaknem monodomináns foltokat, melyeken az Elymus repens tenyészik. Az A-NER-ből átvett U4 kategória (telephelyek, roncsterületek) alá a régi hodály helyén található nitrofil ruderális növényzetet soroltam. A terület délkeleti 1,5 hektáros mocsárfoltjának legnagyobb részét pántlikafű {Phalaroides arundinacea) főcsoportjai borítják. Ez a tavi harmatkásás, békabuzogányos, tavi kakás, mételykórós mocsarak (B2) kategóriába sorolandó vegetációtípus veszi körbe a legmélyebb részt elfoglaló Agrostis stolon ifera dominálta sziki rétet, a mocsár szegélyét pedig a zsiókás és sziki kakás szikes mocsarak (B6) kategóriába tartozó kötőkákás (Schonoplectetum tabernaemontaní) alkotja. Ez a mocsár több fiatal vadkörtének élőhelye. Mivel magán a száraz pusztán természetes újulat nincs, ezek, valamint a cserjék védelmében fejlődő példányok lehetnek a vadkörteállomány megtartói. Az újulat hiányának a száraz termőhely és az intenzív legeltetés is oka lehet. Magam nem találtam megrágott magoncokat, de Varga ( 1996) említ ilyeneket. A Varga (1996) által megjelölt növények közül a következőket nem találtam meg a térképezett területen: Ficaria verna, Muscari botryoides, Potentilla erecta, Achillea millefolium, A. asplenifolia, Salvia acthiops, S. verbenaca, Ornithogalum bouchneanum, CarUna acaulis, Succisa pratensis, Aegilops cylindrica, fodorka- és zsellérkefélék. Megtaláltam viszont a Carthamnus lanatus-t, mely valószínűleg termesztési céllal került a területre. A geofítonok, efemerek és zsályafajok tekintetében a fajlista teljesebbé tételéhez egy kora tavaszi és egy kora nyári felvételezés mindenképpen szükséges.
