Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Kelemen Éva: Tiszaföldvárt és környékét bemutató 18-19. századi kéziratos térképek

Tiszaföldvárt és környékét bemutató 18-19. századi kéziratos térképek Kelemen Éva* While investigating historically the environment of a settlement not only the course of events but their spatial process, written relics and their simultaneous and authentic representation are all very important things. This paper reports military surveys accomplished in the 18th and 19th centuries in Hungary and, in paralell, touches upon the geographic, historic and demographic changes occurred in Tiszaföldvár and its environment during that period. Comparing sequent maps and events in chronologic order both the changes in the techniques of cartography and the nearly two-century infrastructural and agricultural development of this region can be followed up. A térkép a fejlődés valamely szakaszában mindig a valóságot fejezi ki. Többnek kell tekintenünk egyszerű topográfiai tájékozódást szolgáló eszköznél, hiszen nagy mennyiségű írott és tárgyi forrásanyag van benne feldolgozva. Egy tájról vagy településről különböző időben készült térképek egy dialektikus folyamatot, az ott zajló mozgást és változást tüntetik fel. Tiszaföldvár első írásbeli említése (Feldwar) 1405-ből való, majd a század közepén „Thyzafeudwar" a hozzátartozó „Marthfew" (Martfű) községgel együtt a váci egyházmegyéhez tartozik és a dunaföldvári apátság birtokát képezi. A település területe kedvező magaslati (kiemelkedő löszfélsziget) fekvése miatt kb. 7000 éve kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan lakott. Elnevezése középkori, földsáncokból álló erődítményre utal. Legrégebbi része a Tabán, amely óvárost jelent. (Botka 1989, Pete 1995) Amikor Szolnok vára török kézre kerül, a török hódoltság része lesz, a 16. század közepétől többször elpusztult illetve újraéled. Valószínűleg sohasem volt lakatlan, mivel a lakosság akár évekig is elrejtőzhetett a tiszai mocsarakban. „ Tiszaföldvár inkább a Mocsárvár nevet érdemelte volna, mint a Földvárt, mert mocsár vette körül azt a környezetéből 8-10 méter magasan kiemelkedő dombhúzal, mely észak-déli irányban nyúlik el, olyan alakban mint egy oldalára fektetett óriás — méhkas.,, (Gál é.n.) Tiszaföldvár és környékére vonatkozó első térképek a 18. századból valók. Korábbi, legalább a település nevét feltüntető térképről sincs tudomásunk. Még Lázár deák sem tünteti fel 1528-ban készült térképén. Bél Mátyás Heves megyéről írt ismertetésében (1730—1735) így ír a településről: „ Tiszaföldvár földesurai mint Vezsenyben. (Vezseny a Podmaniczkyaké). Egykor török végvár volt itt, vízzel övezett kettős árokkal, mindkét árok mély, meredek mederben. A Tisza áradása után itt is puha és alacsony marad a talaj, így a folyó itt is, ott is ágat vet, lápot alakít ki s hatalmas mocsarakban marad vissza a víz, mely a falutól ágyúlövésre is mocsarassá teszi az egész vidéket, annyira, hogy amikor ezen ragacsos föld után magasabb, szárazabb talaj következik, ez magas partjával és módjára emelkedik ki a környező mély fekvésű mocsárból. Csak a határ déli oldalán van eg)' kis száraz rész, itt kapcsolódik a nag)' pusztához. Itt is az előbbihez hasonló árkok, török sáncok húzódnak. " ,,A föld egyszeri szántásra is jól terem, de vannak, akik inkább állattartással foglalkoznának, de nincs erdő, sem forrás, ezért számukra a folyó és a mocsár adja az ivóvizet. Vizük csak a Tisza kiöntésekor friss és iható, máskor büdös, vagy kiapad, ilyenkor száraz * Ügyvezető igazgató. Művészetek Háza, Eger Kht., 3300 Eger, Széchenyi utca 16. E-mail: kelemeneva@mheger.hu