Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
ÉRTEKEZÉSEK - Kovács Sándor: A 2006. március-május havi árhullám levonulása a Közép-Tiszán
1. táblázat. A csapadék mennyisége az árhullámot megelőző hónapokban Felső-Tisza Szamos—Kraszna Körösök Maros tény sok évi átlag 74,6 eltérés -25,6 tény sok évi átlag eltérés tény sok évi átlag eltérés tény sok évi átlag eltérés 2005 nov. 40.0 sok évi átlag 74,6 eltérés -25,6 28,1 43,0 -14,9 30,7 47,2 -16,5 35,5 32,7 2,8 dec. 109,3 88,6 20,7 60,0 47,6 12.4 69,2 48,2 21,0 54,3 55.8 IX.5 -0,6 2006. jan. 29,0 61,8 -32,8 23,3 35,4 -12,1 29,4 32,7 -3,3 23,7 24,3 IX.5 -0,6 febr. 68,4 62,5 5,9 43,6 32,9 10,7 61,4 34,3 27.1 31,8 25,2 6,6 márc. 145,8 60,5 85,3 79,4 34,0 45,4 74,5 36,1 38,4 57,3 28,7 28,6 ápr. 49,6 65,6 -16,0 72,0 50,7 21,3 92,2 54,4 37,8 68,8 46,1 22,7 Összesen: 451.1 413,6 37,5 306,4 243,6 62,8 357,4 252,9 104,5 271.4 192.8 78,6 lagot 10—40%-kal meghaladó csapadék hullott. Jelentős eltérés a csapadék időbeli eloszlásában mutatkozik. Kiemelkedően sok csapadék volt december és március hónapokban, amikor a területi átlag 1,5—2-szeresét is mérték. A többi hónapban átlagos, illetve átlag alatti csapadékot észleltek a vízgyűjtőkön. Az átlagos hőmérsékletű november és decemberhónapokat követően az igazi tél január második felében köszöntött be. Január 22-től, az éjszakai minimum állandóan —10 °C alatt volt. A hideg időjárást február 17-től enyhülés váltotta fel, amely csak egy hétig tartott. Ezt követően újból visszatért a tél, ami március közepéig kitolódott. A tavasz március második felében kezdődött, a napi maximumok már elérték a +15 °C-ot. A hegyekben felhalmozódott hókészletet a decemberben lehullott csapadék alapozta meg. Az átlagos januári csapadék kissé növelte, a februári felmelegedés kissé csökkentette, majd a március eleji lehűlés és a hegyekben — túlnyomórészt hó formájában — lehulló csapadék újból megemelte a hóvízkészletet. Március 20-án a hóban tárolt vízkészlet a Tisza Szolnokig terjedő vízgyűjtőjén 3 km 3 , a Szegedig terjedő vízgyűjtőn 5,5 km' volt. Ez az érték, a hasonló időszakban mért átlagos hóvíztartalom közel négyszerese. Az átjegesedett hó nagyon sokáig nem olvadt el, a hegyek magasabb régióiban még április közepéig is megmaradt. Ez az átjegesedett hó képezte az árhullám alapját. Említést kell tenni a Duna vízgyűjtőjén felhalmozódott hóról is. A Duna Nagymarosig terjedő vízgyűjtőjén március 20-án 18 km" hóvízkészletet határoztak meg. Ez az érték közel kétszerese volt a hasonló időszak átlagának. Ekkor már — a folyamatosan készített hidrometeorológiai tájékoztatóinkban — felhívtuk a figyelmet a dunai és a tiszai áradások kialakulásának lehetőségére, a két folyó árhulláma találkozásának veszélyére. Március 26-tól erőteljes felmelegedés kezdődött. Az ezt követő két hétben minden nap esett az eső. A vízgyűjtőkre lehullott csapadék mennyisége napi bontásban nem haladta meg az 5-10 mm-t, viszont az olvadó hóval együtt kialakult lefolyás minden mellékfolyón árhullámot indított el. Az időszak elején, a Bodrogon és a Hernádon alakult ki jelentős árhullám. A Bodrog Felsőbereckinél 774 cm-en (április 6-án), az LN V alatt 21 cm-el; a Hernád Gesztelyen 387 cm-en (április l-jén), az LNV alatt 36 cm-el tetőtőzött. A többi mellékfolyón a tetőzések több méterrel elmaradtak a maximális vízszintektől. A sok közepes árhullám hatására viszont a Tisza Vásárosnaménynál először 829 cm-en (április l-jén), majd félnapi apadást követően 834 cm-en, április 2-án tetőzött. Az árhullám magassága nem volt nagy, viszont tömege — szinte egy az egyben — megegyezett az 1999. évi árhulláméval. Április 2-án a Hármas-Körös áradása miatt, a Mezőtúri-árvízkaput a Hortobágy—Berettyó torkolatában le kellett zárni. Április 3-án 10.00 órakor az ágotai műtárgyat is lezárták, így a Hortobágy felöl érkező vizet, a 64 millió m 3 térfogatú nagyiványi tározó fogta fel. A Mezőtúri árvízkapunál üzembe helye-
