Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

KIADVÁNY- ÉS FILMISMERTETÉSEK - Rendezte: Kármán Irén - Magyar trapperek; Dólah dórtai, avagy az ember, aki szereti a dalt; Szép, sima kő (Faragó József)

tartás szörnyűségei, a rabszolgavadászat eseményei mind érdekes kiegészítői a témának. Elgondolkodtató befejezés Réunion mai világának bemutatása. A szerző jól érzékelteti a gazdaság új kihívásait, mely a szigetlakók életét alapvető módon határozza meg. Választékosan fogalmaz, szép magyarsággal, élvezetes stílusban fejezi ki mondanivalóját. Nagy szókincse, plasztikus leírásai a mű erénye. Mező Szilveszter saját fényképfelvételekkel, illetve szakirodalmi kutatásai során nyert archív fotókkal illusztrálja a kötetet. A két ábratípus kombinációjához járulnak hozzá a francia szakirodalomból származó földtani ábrák, metszetek, csapadéktérkép, illetve vegetációs piramis. Az elmúlt esztendőkben megnövekedett az érdeklődés az olyan periferikus területek iránt, melyek nem kerültek a közfigyelem fókuszpontjába, és nem számítanak „lerágott" csontnak. Réunion ebbe a kategóriába tartozik, s magyar szerzőtől első ízben olvashattam igényes, színvonalas, sok új ismeretet adó, lebilincselő országleírást erről a távoli trópusi édenkertről. dr. Kubassek János Rendezte: Kármán Irén Tiszazugi témákat feldolgozó dokumentumfilmek Három év — 2002, 2003, 2004 — termése az a három film, amely az ezredforduló Tiszaföldvárának talán minden másnál látványosabb és beszédesebb dokumentuma. Olyan település lakóinak mindennapjait, munkáját, szokásait, sőt, harcait örökítette meg a kamera, ahol nincs helyi tévé, vagy rádió, s különösebb sajtóéletről sem beszélhetünk. A helyi születésű filmrendező — Kármán Irén — persze, korántsem korlátozza tevékenységét Tiszaföldvárra, vagy Tiszazugra. Annál is kevésbé, mert első filmes sikere a Magyar Filmszemlén egy szentendrei szervtranszplantált lány megrázó portréjához kötődik: a Rozi című dokumentumfilm a zsűri különdíját kapta 2001-ben. A külföldi fesztivál-elismerést — macedóniai és horvátországi meghívást, romániai díjat — pedig a budapesti hajléktalan filozófus sorsát és filozófiáját bemutató Diogenidész hozta magával 2005-ben. Országos ismertségre pedig a kilencvenes évek olajszőkítéseit feldolgozó Olajozott viszonyok című 2007-es filmmel tett szert. Nos, a tiszaföldvári filmeket tulajdonképpen a véletlen szülte. Ahogy mondják, a téma a földön hever, de ezúttal nem egészen így történt. Sokkal inkább a padláson, a szomszédban, meg a régi temetőben. Elég az hozzá, hogy a rendező, ha hazalátogat szülővárosába, akkor sem tud pihenni... Magyar trapperek - 2002 Sokan ismerték, ismerik Földváron Lévai Miklóst, „a hörcsögöst", aki hosszú évekig űzte a csapdás prémvadászat ősi mesterségét. Aminek a jelentősége talán úgy ragadható meg, hogy a szántóföldeken elszaporodott rágcsálókat oly módon ritkította, hogy ellentétben a mérget használókkal, nem veszélyeztette a táplálékláncot. Az állatok bőrét pedig a szőrmekereskedőknek értékesítette. Miután Lévai Miklós a bőrök szárítására padlásokat bérelt „a faluban", Kármán Irénnek pedig szemet szúrt a házőrzők ezzel járó hangos lánctépése, adva volt az első földvári dokumentumfilm témája. Hogy a tiszaföldvári trapperek tevékenysége mennyire unikális, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2003-ban az Európai Unió környezetvédelmi munkacsoportjának budapesti ülésén levetítették a filmet, s az ezt követő kerekasztal-beszélgetésre meghívták a rendezőt és a főszereplőt is. Majd a szaktárca támogatásával német és francia feliratos kópiák is készültek, az EU-s szakembereknek. Dólah dórtai, avagy az ember, aki szereti a dalt - 2003 Ki ne emlékezne Tiszaföldváron a varrodákban dolgozó mongol vendégmunkásokra? Ok voltak azok, akik néhány évig jelenlétükkel színesítették a város életét. Azt azonban kevesen tudják, hogy az egyik nadrágzsebvarró, betanított munkás Bajar Burenzsargal otthon, Ulánbátorban az állami népi együttes táncosa volt. A kisfilm Bajar másik arcát mutatja, azt az embert, aki a napi munkából hazatérve — családja körében — szívszaggató népdalokat énekel mongol hazájáról. Szép, sima kő - 2004 A három film közül mind a világban, mind Tiszaföldváron a helyi holokausztot feldolgozó dokumentumfilm lett a legismertebb. Ez részben magyarázható a film megszületésének körülményeivel. Amennyiben a régi temető felszámolása — a Penny Market építése — körüli önkormányzati gondatlanság nyomán kezdeményezett aláírásgyűjtés volt a kiindulópont. Az egykor