Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
ÉRTEKEZÉSEK - Tóth Csaba: A Tiszazug kunhalmainak állapotfelmérése
13. ábra. A tájképileg kiemelten értékes, nádassal benőtt Cserke-halom némi idegenforgalmi vonzerővel is bír (Tóth Cs. 2007) esemény jellegzetességeit. A Tiszazug területén felmért 26 kunhalomból mindössze egy esetében beszélhetünk egyéb kultúrtöréneti értékről. A Cserke-halomhoz (Cserkeszőlő) kötődik egy monda, miszerint Csörke nevű igen gazdag, ugyanakkor fukar és gőgös földbirtokost a fellázadt nép kincseivel együtt beletemette a halomba. A kunhalmok veszélyeztetettsége Az adatok feldolgozása során kiértékelt kérdések közül az utolsó, a halmok veszélyeztetettsége volt, amelynek meghatározása meglehetősen szubjektív. Itt tulajdonképpen azt kellett megvizsgálni, hogy a halmon, vagy annak környezetében tapasztalható-e olyan káros tevékenység, folyamat (elhordás, drasztikus bolygatás, beerdősülés, trágyalerakás, gyomosodás, túllegeltetés, közlekedés stb.), ami további állapotromláshoz vezethet, így veszélyezteti a halom hosszú távú fennmaradási esélyeit. Ez alapján erősen, kissé és nem veszélyeztetett csoportokba lehet a halmokat sorolni. Erősen veszélyeztetettnek akkor minősíthetünk egy halmot, ha egyszerre több veszélyforrás fenyegeti értékeit. Ilyenek lehetnek például a felszín intenzív szántása (halomtest lealacsonyodása), trágya- és szemétlerakás a halom lábánál (ősgyep eltűnése, gyomtenger kialakulása), az intenzív beerdősülés (tájképi érték eltűnése) és az elhordási nyomok a halom oldalában. Az erősen veszélyeztetett kategóriába soroltuk a halmok 65%-át. 14. ábra. A tiszazugi kunhalmok veszélyeztetettsége Kissé veszélyeztetettnek minősítettük azokat a halmokat, amelyeknél csak egy veszélyforrás fedezhető fel. A kunhalmok 35%-a ebbe a kategóriába került. Mindebből kiderül, hogy a nem veszélyeztetett minősítést sajnos egyetlen tiszazugi halom esetében sem lehetett alkalmazni. Összefoglalás A kunhalmok állapotfelmérése sok értékes információt szolgáltatott a geomorfológiai, növénytani, tájképi, régészeti értékekben gazdag mesterséges formákról. A 2007 nyarán elvégzett állapotfelmérés során a Tiszazug területén összesen 26 kunhalmot találtunk. Az eredeti számuk ennél több lehetett. Az első katonai felmérési térképek adataiból kiindulva a Tiszazugban bizonyítottan nyolc kunhalom semmisült meg. Megállapítható, hogy földrajzi elhelyezkedésükben némi szabályszerűség mutatkozik: zömmel az élő vízfolyások és az elhagyott folyómedrek árvízmentes folyóhátjain, a magasártér peremeken, valamint a félig kötött pozitív futóhomokformákon emelkednek. A halomtestek több mint fele szerencsére épnek mondható, sajnos azonban jelentős a
