Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

IN MEMORIAM - Domokos Tamás: Dr. Bába Károly (emlékezés)

gálata az Alföldön és a Bükkben" című PhD értekezését, 2000. Címzetes főiskolai tanár, 2007. Munkássága elismeréseképpen a Magyar Biológiai Társaság „Gorka Sándor" díjjal tünteti ki. Három nyilvánvaló dolog predesztinálja Bába Károlyt az Alföld nagy folyójának és völgyének, valamint vízgyűjtőjének a kutatására: 1. Szeged és a Tisza elválaszthatatlansága. 2. A város tudományos—kulturális szellemisége. 3. Malakológiával foglalkozó tudós elődök megléte. Egyetemistaként alapító tagja az 1955-ben megalakuló — Kolosvári Gábor (1901 — 1. ábra. A XXX. Magyar Malakológus Találkozó résztvevői a Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba) lépcsőfeljáróján (Fotó: Ulucsny Viktor) 1968) akadémikus által „megálmodott" MTA Tiszakutató Munkaközösségnek /Bizottságának. A TM célul tűzte ki a Tisza ökológiai, bioszociológiai, flórisztikai, faunisztikai és biogeográfia kutatását. A Tiszakutató Munkaközösség/Bizottság munkájában 41 éven keresztül vett részt. 1974-től kezdve szorgalmazza a magyar malakológusok összefogását, kutatásaik összehangolását. Haláláig — kisebb nagyobb megszakításokkal — tagja az 1973-ban meginduló SOOSIANA (Magyar Malakológiai Folyóirat) szerkesztő bizottságának. 1991-ben a Tisza Klub (Szolnok) és a Pro Europa Liga (Romania, Tg.Mures) koordinálásával közös magyar-román kutatásokra kerül sor a Tiszán és mellékfolyóin. Kutatási eredményei résztanulmányok formájában jelennek meg — 1995 és 2005 között — az angol nyelvű Tiscia Monograph Seriesben. Tiszával és mellékfolyóival (Szamos, Túr, Körösök, Maros), valamint azok völgyeivel foglalkozó írásai az Acta Universitatis Szegediensisben (Szeged), a Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeiben (Szeged), Adatok a Tisza környezettani ismeretéhez, Különös tekintettel a kiskörei vízlépcső térségére (Kisköre) kiadványban, a Soosianában (Baja > Békéscsaba > Nagykovácsi), a Malakológiai Tájékoztatóban (Gyöngvös), a Móra Ferenc Múzeum Évkönyvében (Szeged), Állattani Közlönyben (Budapest), Folia Ffistorico-naturalia Musei Matraensis évkönyvben (Gyöngyös), Nachrichtenblatt der Ersten Vorarlberger Malakologischen Gesselschaft (Rankweil) és a Heidia (München) köteteiben jelentek meg. Kivette részét a Tiszakutató Ankétok, Analitikai és Környezeti Problémák Szimpóziumainak a munkájából, és rendszeresen publikált ezekhez a rendezvényekhez kapcsolódó periodikákban is.

2 A közel 250 közlésének jelentős hányada a Tiszával és mellékfolyóival, a Tisza és mellékfolyóinak a völgyével foglalkozik. Kedvenc területe: a Tőserdő és a Tiszaalpár környéki holtágak írásainak témája igen változatos tájelemeket, tájelemcsoportokat (holtág, hullámtér, galériaerdők), régiókat fog át. Behatóan foglalkozik a vízi fajok cönológiájával, a csigaegyüttesek szukcessziójával, azok diszperzióTiscia (MTA Tiszakutató Bizottság, Szegedi Egyetem), Tiscia Monograph Series (MTA Tiszakutató Bizottság, Szegedi Egyetem, Tisza Klub, Liga pro Europa; Szeged, Szeged — Szolnok — Tg. Mures), Book of Abstracts on Analytical and Enviromental Problems (SZAB Analitikai és Környezetvédelmi Munkabizottság, Szeged).