Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Lovas Márton: A természettudományos kutatások története Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében (A Déri Múzeum természettudományi gyűjteményének kialakulása)

TISZAVILAG III Szentgyörgyi József (1765—1832) városi orvos, a Kollégium tanára, az intézmény felkérésére „A legnevezetesebb természeti dolgok esméretei. Az apróbb oskolák számára. Első darab XIX. réztáblákra metszett rajzolatokkal. " Ez az első illusztrált természetrajz tankönyv. Az állatok világát ismerteti Linné rendszere szerint. Rézmetszeteit Erős Gábor kollégiumi tanuló készítette. Ezzel a müvével Szentgyörgyi megelőzi a másik hírneves iskolát, a sárospatakit, hiszen ott csak 1809-ben jelenik meg Emődy István „Természeti história, első rész Allatország" című tankönyve. Ez a mű is a Linné rendszert követi, korszerű, a kor tudományos ismereteinek megfelelő tankönyv. Mindkét műben névmutatók segítik a tájékozódást. Szentgyörgyi könyvében magyar—latin—német, Emődyében magyar—német nyelven. A XIX. században a biológiai tudományok óriási fejlődésen mennek keresztül. Tökéletesítik a mikroszkópot, felfedezik a kloroplasztiszt, a sejtmagot, a fotoszintézist, megdől 2. ábra. Déri Frigyes, a múzeum alapítóba (Forrás: Déri Múzeum fotóarchívuma) 3. ábra. Sőregi János régész, a Déri Múzeum ornithológus érdeklődésű igazgatója (Forrás: Déri Múzeum fotóarchívuma) a fajok változatlanságának elmélete. Mindezeket a felfedezéseket betetőzi Charles Darwin (1809—1882) A fajok eredete című, 1852-ben megjelenő műve, mely mondhatjuk napjainkig tartó tudományos vitákat eredményez. Ezek a jelentős tudományos eredmények és a körülöttük zajló szenvedélyes viták hazánkban egyelőre kis visszhangot váltanak ki. Ennek okát a magyarországi politikai, történelmi helyzetnek tudhatjuk be: reformkor, szabadságharc, Bach-korszak, hogy csupán utaljunk rájuk. A természettudományokkal foglalkozók száma azonban hazánkban is nőtt. Néhányukat megemlítve: Fitzinger Lipót, Kemény József, Koy Tóbiás, Markovits János, Meitzer Lajos, Petényi Salamon munkássága nagy hatással volt a magyarországi systematikára. Ebben az időszakban működik a magyar zoológia megteremtőjeként emlegetett Fridvalszky Imre is. Debrecenben a természettudományi kutatásokat továbbra is a kollégiumi tanárok végezték. Lehetőségeik javultak 1823-ban, az