Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Lovas Márton: A természettudományos kutatások története Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében (A Déri Múzeum természettudományi gyűjteményének kialakulása)

gos kert" című müvét. Ez két kiadást (1755, 1799) is megért, bizonyítva az ilyen jellegű művek szükségességét és fontosságát. A biológia európai fejlődésének első nagy lépése Linné (1707—1778) munkássága volt. Először teremtett rendet az addigi kutatások által felhalmozott botanikai és zoológiai anyagban, amikor kidolgozta rendszerét. Systema naturae című 1735-ben megjelent munkájában a növényeket és az állatokat mesterségesen kijelölt külső jegyek alapján sorolta rendszerbe, s egyben megteremtette a binominális nomenclaturát, a latin nyelvű kettős nevezéktant (kettős név: nem, faj). Ezzel megszüntette a különböző nyelvekben kialakult szinonim elnevezések közötti zűrzavart, így nemzetközivé téve az illető faj nevét. Természetesen kiküszöbölhetővé vált a népies elnevezések alkotta bonyodalmak sokasága is. Linné is tudatában volt rendszerének hiányosságaival, s hangsúlyozta, hogy ezt a rendszert majd egy természetes, a leszármazásokat figyelembevevő rendszernek kell felváltania. Mindazonáltal Linné munkássága nyomán a tudomány, különösen a systematika óriási fejlődésnek indult Európa minden országában. Debrecenben Linné egyik első követője Földi János (1755—1802). A Hajdúkerület orvosa, első nagy botanikusunk a pesti egyetem tanára, Winterl József (1739—1809) tanítványa volt. Bécsben kiadott művében, a ,,Rövid kritikai rajzolat a magyar fiivésztudományról" 1793-ban az elsők között sürgeti a Linné rendszerének megfelelő magyar fuvészetet. Ezt a követelményt először Diószegi Sámuel (1760—1813) és Fazekas Mihály (1765—1828) debreceni Magyar Füvészkönyve teljesíti 1807-ben. Ez a könyv tulajdonképpen Linné Systema vegetabilium és Species plantarum című müveinek magyar nyelvű átdolgozása, illetve fordítása. Erőssége a magyar népi nevek felhasználása. Már megjelenésekor is többen kritizálták, mert herbárium i gyűjtőmunka nélkül készült, ezért számos hazánkban hiányzó faj, mint hazai került bele. Úttörő volta ellenére nem hozta meg a kívánt és a remélt sikert. Diószegi Sámuel ezért 1813-ban kiadott egy Orvosi füvészkönyvet, melyben gyakorlati, orvosi szempontok szerint dolgozza fel és mutatja be a flórát. Ez a könyve, valószínűleg gyakorlati útmutatásainak bevált volta miatt, immáron népszerű lett. 1. ábra. Löfkovits Artúr, a debreceni Városi Múzeum alapítója (Forrás: Déri Múzeum fotóarchívuma) Komoly és szép hagyományai vannak tehát Debrecenben a botanika és a rendszerezés tudományának, de a természetrajz oktatásának is. A kollégiumi diákság rendelkezésére állt a botanikai müvek mellett Gáti István tankönyve „A természet Históriája, melyben az Ásványoknak, Plántáknak és Allatoknak három világát, azoknak megismertető bélyegeivel, természetekkel, hasznokkal, hazájokkal Rendbe szedve és a g}>enge Elmékhez alkalmaztatva, mindeggyiitt Magyar Nyelven legelőször bocsájta ki Gáti István Pozsonyban 1795. Wéber Simon költségén és betűivel. " A mű második kiadása 1798-ban jelent meg. Az első korszerű állatrendszertani mű Földi János „ Természeti História a Linné systemája szerint. Első csomó. Allatok országa. Pozsony 180L 428 lap. " A növények és az ásványok országa már nem készülhetett el, Földi János 1801-ben bekövetkezett halála miatt. Az állattan oktatásának segítésére írja meg