Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Faragó József: Volt egyszer egy polgári iskola (Fejezetek a tiszaföldvári sajtó történetéből I.)

vagy mondjuk „Trianon", és az „Új magyar iparág az alumíniumgyártás". Arról a szenzációról már nem is beszélve, hogy „Lemondott a Bethlen kormány!" Ebből az első híradásból is kitűnt, hogy a tiszazugi község földműves, kisiparos, kiskereskedő lakóinak az 1925-ben helyben megalapított állami polgári iskola a gyerekek „magasabb fokú" taníttatásának szinte egyetlen akkor megfizethető lehetőségét jelentette, s amint azt a cikkíró külön is hangsúlyozta: a hat fős tanári kar a helyi intelligencia jelentékeny részét képviselte. Sőt, sajátos versenyhelyzet alakult ki, mert a közeli Kunszentmárton, mely társulati alapon szervezett polgári iskolai osztályokat, azért lobbizott, hogy Tiszazug állami „magasabb fokú iskolája" hozzájuk kerüljön. Nos, a tudósítás szerint Tiszaföldvár elöljárósága 80 ezer pengős kölcsönnel remélte megoldhatónak az alapításkor vállalt új iskolaépület kivitelezését. Látszólag tehát minden rendben lévőnek tűnt Mégis, alig egy hónappal a derűlátó híradást követően az újság — „ Polgári iskolánk létkérdése'" címmel — immár a szülők drámai hangú levelét közölte, amely többek közt arról szólt: „ki vagyunk téve annak, hogy Tiszaföldvár szépen induló kulturális élete összeomlik". Továbbá, hogy olyanok járatják gyerekeiket a polgári iskolába, akik nem lennének képesek „házon kívül" taníttatni őket. Ezért az iskola szűnése egyúttal a gyerekeik középfokú oktatásból való kimaradását is jelentené. A levél nyomán rendkívüli közgyűlést tartott a községi képviselőtestület, melyről egy héttel később tudósított a lap.

4 Itt a helyi ipartestület vezetésével megjelent félszáz szülő előtt a főjegyző kénytelen volt elismerni, hogy „jelen gazdasági helyzetben" a község kölcsönt felvenni nem tud, s miután az iskola két épületben való elhelyezése nem szabályos, nincs mit tenni, kérvényezik az ideiglenes elhelyezés további engedélyezését. Néhány — iskolaügyben csöndes — hónapot követően, június közepén arról számolt be a helyi újsága hogy a polgári iskolát a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a nem megfelelő elhelyezés miatt meg akarta szüntetni, ám a községi képviselőtestület küldöttsége a körzet parlamenti képviselőjének vezetésével — ő egyben az újság főszerkesztője is — személyes meghallgatást kért a minisztertől. Mint a tudósításból kitűnik: „a miniszter úr Ónagyméltósága a küldöttséget rendkívül kedvesen és előzékenyen fogadta, s kijelentette, hogy ezt az ügyet teljesen ismeri, a tiszaföldvári állami polgári fiú- és leányiskola megmarad, annak beszüntetéséről többé szó sincs. " Mindenesetre, pár hét múlva a küldöttségvezető országgyűlési képviselő lapja — a „Polgári iskolánk ügye"

6 című vezércikkben — emlékeztette a községi elöljárókat, hogy az iskola megfelelő elhelyezéséről továbbra is a községnek kell gondoskodnia. A publicista „földvári specialitásként" taglalta azt a magatartást, hogy vészhelyzetben mindenki nekibuzdul, majd „elalszanak az ügyek". Egyúttal a minisztériumi kívánalom teljesítésére két lehetőséget is említett a cikkíró. Eszerint az egyik helyi építőmester ideiglenes megoldásként építene egy iskolát, ha ezt az épületet 6 évig bérelné tőle a község. Ez körülbelül 8 ezer pengős terhet jelentett volna. Míg a másik lehetőség a végleges iskolaépület megvalósítása lenne — a már felmerült 80 ezer pengős kölcsönből. A cikk nyomán mintha meglódultak volna az ügyek, hiszen a lap tudósítása

7 szerint két hét múlva a községi elöljáróság tervet kért egy megyei építésztől. Igaz, az ekkor készült előzetes kalkuláció szerint immár 132 ezer pengőt igényelt az új, 8 tantermes, korszerű szaktantermekkel, irodával, tanárival, gondnoklakással ellátott iskolaépület. Ujabb eseménytelen hónapokat követően a vallás és közoktatásügyi miniszter — ahogy fogalmazott: „kényszerből" — ismét meghosszabbította a két épületben elhelyezett állami iskola engedélyét. Egyúttal sürgette a legalább ideiglenes megoldást. A tudósítást követő héten ismét vezércikkben

9 foglalkozott a lap az iskola ügyével, ezúttal még a korábbinál 3 Polgári iskolánk létkérdése —TfV, 1930. március 16., 2. o. 4 Községi képviselőtestület közgyűlése — TfV, 1930. március 23., 3. o. 5 Polgári iskolánk jövője — TfV, 1930. június 15., 3. o. 6 TfV, 1930. július 20., címlap 7 Polgári iskola építése — TfV, 1930. augusztus 17., 2. o. 8 Polgári iskolánk ügye — TfV, 1930. november 16., 2. o.