Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Pató Mária: „Én csak itt egy alföldi nagyközségben szolgálom hazám s kenyeretadó foglalkozásom ügyét..." (György József nyomdász élete és munkássága)

kidobandó „kacatnak" ítélték. Viszonylag kis számuk, melyek mára fennmaradtak, kutathatóságuknak szab határt, pedig jelentős forrásnak bizonyulnak, a vizsgált korszak kortörténeti dokumentumai, a mindennapok eseményeit, történéseit tárják fel. Egy-egy nyomda létrejötte, számuk gyarapodása szorosan összefonódik a polgárosodás folyamatával. Alapításuk nem egyszerűen gazdasági vállalkozás, hanem kulturális tényező is. Az ismeretközvetítés, a modernizáció egyik alapvető tényezője.

3 Létrejöttük központi funkciót biztosít egy adott településhálózaton belül, így nyomon követhető a „település és vonzáskörzete" kapcsolat alakulása. A XIX. század második felében kibontakozó gazdasági-társadalmi fejlődés Magyarországon együtt járt a nyomdák számának jelentős növekedésével, miszerint 1850 és 1876 között a nyomdák száma több mint kétszeresére emelkedett (71-ről 187-re), 1895-re már háromszoros a számuk, míg 1910-re gyakorlatilag minden járásszékhelyen volt nyomda (összesen 1077).

4 Az általános képet árnyalhatjuk, ha Tiszaföldvárt és a szomszédos települések, városok viszonyait is megvizsgáljuk. A következő táblázat a térség jelentősebb nyomdáinak számszerű gyarapodását tartalmazza az adott időszakban.

5 1. táblázat A térség nyomdáinak számszerű gyarapodása 1895—1944 TELEPÜLÉS ÉV 1895 1912 1937 1944 1 Kunszentmárton 0 2 2 2 Mezőtúr 1 3 2 2 Szarvas 2 2 3 3 Szolnok 5 7 6 7 Törökszentmiklós 1 2 4 2 Tiszaföldvár 0 0 2 2 ÖSSZESEN 9 16 19 18 A Tiszazug északi kapujában. Tiszaföldváron, hasonlóan a legtöbb alföldi mezővároshoz, a könyv-, újságterjesztés, használat — egészen a kapitalizmus kibontakozásáig — esetleges, alkalmi jelenség volt. A nyomdászat hagyománytalan, előzmény nélküli, a vásárban, vagy vándor könyvkötőtől, könyvárustól vett kalendáriumon, biblián kívül egyáltalán nem, vagy alig volt könyv közkézen. A településen, a környező településekhez viszonyítva kicsit későn, 1928-ban jelent meg az első sajtótermék Homokon. Erdélyből jöttem, mesterségem címere... György József 1893. március 8-án született Gyergyószentmiklóson, erdélyi székely családba. Eletének első húsz évéről kevés adat áll rendelkezésre, ám egy kéziratos feljegyzéséből, illetve a debreceni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamarához 1947-ben benyújtott levele alapján mégis rekonstruálni tudjuk indulását. „Könyv, papír, írószerszakmámat még 1909—1910. évben, ötéves tanoncidőm utolsó éveiben tanultam Gyergyószentmiklóson, honnan annak idején bizonyítványomat nyertem..."

6 A polgári iskola elvégzése után 3 VADÁSZ István: A tiszafüredi nyomdák története. In: Tisicum. X. Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok lg., 1997. 69. o. 4 Uo.69. o. 5 A táblázat szerkesztéséhez a következő forrásokat használtam: FIRTINGER Károly: A Magyar Állam Nyomdászat-Történelmi Térképe. Bp., Hatágú Síp Alapítvány, 1996. (reprint kiadás); Hazai nyomdák 1912-ben. In: Magyar Könyvszemle. 21. évf. 1913. 14. o., 15., 20—22. o.; SZOLLÁS Ella (összeáll.): A magyarországi nyomdák és sokszorosítóval lalatok jegyzéke. In: Magyar Könyvészet 1937. Bp., OSZK, 1940. 39. o., 4L, 47—51. o.; HALÁSZ Alfréd (szerk.): Nyomdász évkönyv és útikalauz. 43. évf. 1944. 80—81.0., 85—87. o.