Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Vas Béla: Az az igazság, hogy... (Tiszaföldvári és cibakházi történetek a XX. századból)

Az az igazság, hogy... Tiszaföldvári és cibakházi történetek a XX. századból Vas Béla * To tell the truth... (Stories from Tiszaföldvár and Cibakháza in the 20th century) - Ethnography has been collecting and keeping in evidence the genre of true stories for a long time. Nevertheless, their scientific treatment only started in the recent past. Folklore researchers are working on exploring and classifying all characteristics of these true stories. Tiszaug doesn't want to fall behind either in this respect and the research, having started in the previous century, was given new stimulus. The present work collects the true stories of a storyteller Sándor Székely, from Tiszazug. His memoirs contain stories from his childhood through the Second World War up to now. A man, knowing well his community, has opened a window to the world in order to entertain and teach us with his stories at the same time. Bevezető Terrnészetesnek vesszük, hogy mindennapjainkat események láncolatában éljük. Kétszer nem történhetik meg velünk ugyanaz, ,,Minden nap hoz valami újat". Régi mondás, de igaz. Pedig mint tarka pillangók repkednek körülöttünk pillanatok és élmények, fontosak és lényegtelenek egyaránt. Néhányat megragadunk közülük, s nem eresszük, számos ok miatt. Elgondolkodtat, nevel, tapasztalatot ad, szórakoztat, s ki tudja még, hány és hány érzés okán érezzük fontosnak megjegyezni őket. Egynéhányat elmesélünk másoknak is. Hogy szórakoztassunk vagy neveljünk, együtt erezzünk vagy kibeszéljük magunkból. Milyen ősi emberi vonások, s mégis mily keveset foglalkozik vele a néprajztudomány. Sokáig nem is vették számításba, ha népek folklórjából, szóbeli értékeiből folyt gyűjtés. Pedig az anekdota műfaj előszobája az igaz történetként meghatározott néprajzi műfaj, amelyet új tudományágként is sokan kutattak már. Egyik fő ismérve, hogy egyéni élményelbeszélések. A településeken élő szólások jó támpontot adnak egy közösség életéről a gyűjtőnek, amennyiben az élő szólásokat csokorba szedi. Valóságtartalmuk megmagyarázására az előadók más-más támpontot adnak. Előadásmódja (szórakoztató-nevelő funkciója révén) a mesével a legszorosabb. Egy-egy megtörtént eseményt sokan és sokféleképpen mondanak el, s nem egy közülük a mai napig él a lakosság körében, folklorizálódva. Célja sokrétű, ahogy már említettem. Szórakoztatás, tanítás, a hagyományok továbbadásának biztosítéka, a felnőtt életre való nevelés, illetve legújabban felmerült a lelki gyógymódban játszott szerepének vizsgálata is. A legtöbb kutató két nagy csoportra osztja őket: 1. Egyes szám első személyben átélt és elmesélt történetek. 2. Mások által átélt, hallott és látott történetek. Ezeket saját koncepciójuk szerint további alcsoportokba sorolják, amelyek ismertetésétőljelen esetben eltekintek, lévén, hogy eme írás célja egy tömör, vázlatszerű ismeretterjesztésen túl a szórakoztatás. Amennyiben valakiben mégis feltámad a legyőzhetetlen kíváncsiság ezen XXI. századi folklór iránt, * Néprajzkutató. 5435 Martfű, Bocskai út 18. E-mail: vasbela@freemail.hu