Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A mezőgazdaság nagyüzemi átalakításának hatása Tiszaföldvár és környéke szőlőtermelésére
Tiszazug) szőlőterületének felújítására. " Az 50—60-as évek fordulóján a termelőszövetkezetek és az irányítószervek a nagyüzemi gazdálkodás stabilizálása érdekében a figyelmet és az anyagi erőforrásokat a szántóföldi növénytermelés és az állattenyésztés helyzetének konszolidálására koncentrálták. A szőlőtermelés rekonstrukciója ebben az időszakban elmaradt. 5.táblázat A tiszazugi termelőszövetkezetek szőlőterülete 1965-ben ?6 tsz neve közös szőlő (kat. h.) háztáji szőlő (kat. h.) Cibakháza, Vörös Csillag 180 140 Cserkeszölő, Magyar—Román Barátság 680 262 Csépa, Petőfi 380 222 Kungyalu, Zöldmező 16 10 Nagyrév, Béke és Barátság 105 46 Szelevény, Szikra 61 — Tiszainoka, Szabadság 415 — Tiszakürt, Hunyadi 277 234 Tiszasas, Rákóczi 317 1 15 Tiszaug, Tiszagyöngye 380 70 A helyzetet jól jellemzi a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz esete. Ez a közös gazdaság 1959-ben 38 kat. h. — 58 helyen szétszórtan elterülő — szőlőültetvényt vett birtokba, amely nagyon elhanyagolt, lisztharmattal, pajzstetűvel és almamollyal erősen fertőzött állományú volt, és évekbe telt, amíg sikerült elérni, hogy ,,a kártevőket szinte teljes egészében felszámolták". 7 A művelés gépesítését a szűkös anyagi lehetőségek mellett az is nehezítette, hogy a szőlőterületek vegyes gyümölcsfákkal tarkítottak voltak. Az ültetvények nagy kézimunkaigényét viszont a súlyosbodó munkaerőhiány miatt nem lehetett maradéktalanul kielégíteni. Bár eltérések és ellentmondások vannak az egyes források területi adatai között, de az egyértelműen kitűnik belőlük, hogy a Tiszazug a megye szőlőtermelésének — mind a szövetkezeti, mind az összes területet illetően — egyik súlypontja. Az 1965. évi statisztikai évkönyv szerint a megye tsz-einek 5730 kat. h.-nyi szőlőterületéből több mint 40%, 2523 kat. h. a Kunszentmártoni járás közös gazdaságaiban volt. 38 1966-ban a tiszazugi szőlőbirtokosok ültetvényeinek területe 5092 kat. h.-at tett ki (a tiszaföldvári 927 és a kunszentmártoni 2 kat. h. nélkül). 59 Az 1966 eleji adatok szerint a Tiszazugban a földterület 9,5%-a (az országos átlag 2,2%, a megyei pedig 1,3%) volt szőlő. 60 A tiszazugi községek közül az első helyezett Cserkeszőlő határának 30%-án termeltek szőlőt. 61 A Tiszazugban a szőlőterület a kedvezőtlen feltételek ellenére összességében növekedett az 50-es években, és még a 60-as évek első felében sem esett vissza, bár Tiszaföldvár esetében a kiöregedett és nem pótolt területek csökkenést okoztak. 62 A minőséget illetően rosszabb volt a helyzet. A Tiszazug „ valamikor nagy hagyományokkal és jó hírnévvel bíró szőlészete-borászata" a 60-as évek elejétől 55 SZML MDP 1. f., 2. fcs., 34. ő. e. 56 SZLANKÓ (1971) i.m. 92. o. 57 KOCSIS (1971) i. m. 52. o. 58 Szolnok megye statisztikai évkönyve 1965. KSH Szolnok Megyei Igazgatósága, 1966. 91. o. 59 A szőlőterület nagysága 1966-ban községenként: Cibakháza 890 kat. h., Cserkeszőlő 1601 kat. h., Csépa 667 kat. h., Nagyrév 125 kat. h., Szelevény 194 kat. h., Tiszainoka 21 kat. h., Tiszakürt 871 kat. h., Tiszasas 316 kat. h., Tiszaug 387 kat. h., Kunszentmárton 2 kat. h., Tiszaföldvár 927 kat. h.; SZLANKÓ (1971) i. m. 91. o. 60 SZLANKÓ (1971) i.m. 90. o. 61 SZLANKÓ (1971) i. m. 101. o. 62 SZLANKÓ (1971) i. m. 101—102. o.
