Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A mezőgazdaság nagyüzemi átalakításának hatása Tiszaföldvár és környéke szőlőtermelésére

portokká szerveződjenek át". Az agitáció ennek jegyében folyt. 1952-re a szakcsoportok lényegében elvesztették jelentőségüket. Az MDP Politikai Bizottsága április 24-én megállapította, hogy a velük foglalkozó párt-, állami és szövetkezeti szervek munkája „nagyobb részt csak a csoportok létrehozására terjed ki ", de a fő feladatot nem a megszilárdításban jelölte meg, hanem annak elősegítésében, hogy „a közös munkákon keresztül ezek termelőcsoporttá alakuljanak át' '.

41 A tagoknak viszont csak kis része volt hajlandó áttérni a kollektív gazdálkodásra.

42 Az 50-es évek első felének erőltetett kollektivizálása idején a szőlőterületeknek termelőszövetkezetekbe vitele a Tiszazugban is csak szórványosan és kis területekkel történt. A korabeli dokumentumok szerint az I. típusú Tiszaföldvár-Rákositelepi Béke Tszcs 1951. május 9-ei alakulásakor a belépett 1 3 tagból egy vitt be 1200 négyszögölnyi szőlőt.

4

' Az 1952. augusztus—szeptember folyamán megalakult szelevényi tszcs-k esetében sem sokkal több szőlőterület került a szövetkezetekbe. Az I. típusú Kossuthnál négy tag vitt be alig több mint 2 kat. h.-at, az I. típusú Petőfi Tszcs tagjai 3 kat. h.-at, a III. típusú József Attila Tszcs tagjai pedig 5 kat. h.-at.

44 A következő években is hasonló nagyságrendben kerültek szőlőültetvények a termelőszövetkezeti szektorba. Az — 1955 elejétől ismét napirendre kerülő — erőltetett kollektivizálás jegyében újra elkezdtek foglalkozni a szakcsoportok kérdésével is. A megyei mezőgazdasági igazgatóság március 5-ei jelentése szerint a megyei szakcsoportok közül jól működnek a szőlőtermelők, és „az egyénileg dolgozó parasztok részéről Csépán és Cserkeszőlőn volt kezdeményezés szőlészeti szakcsoport alakítására"^ Ezeket a szervezeti formákat az agrárpolitika ezúttal is lényegében csak a tagok 2. ábra Szőlőtőke a cibakházi Vörös Csillag Mgtsz ültetvényében (Fotó: Szlankó István, 1961) (Forrás: TF

M Fotótár, Ltsz.: 2768.) termelőszövetkezetekbe vitelének eszközeként kezelte. Az MDP Központi Vezetőségének 1955. márciusi határozata az „egyszerűbb szövetkezetek" támogatását tette feladattá oly módon, hogy azok „valóban átmenetet jelentsenek az egyéni gazdálkodásról a szövetkezetek magasabb típusára, és ne jelentsék az egyéni gazdaságok egy valamivel fejlettebb fokon való megrekedését"'.

4 A megyei tanács helyi szinten már április 12-én lehetőséget látott a szakcsoportok „fejlettebb típusra való átalakulására ", a megyei pártbizottság pedig július 4-én célul tűzte ki, hogy a szakcsoportok harmada „a fejlettebb nagyüzemi gazdálkodás útjára lépjen" 1

. A szakcsoportok szervezése 1955 őszéremegint elvesztette mind gazdasági, mind politikai jelentőségét. 1957 tavaszán ugyan még egyszer 40 SZML MDP 39. f., 2. fcs., 199. ő. e. 41 URBÁN (1985) i. m. 144. o. 42 Az 1952-es Szolnok megyei MESZÖV-összesítö szerint a megyében az év első felében a három és félezer szakcsoporttagból alig több mint 200 lépett át a tszcs-kbe. SZML MESZÖV-iratok 99. doboz 43 UMKL (= Új Magyar Központi Levéltár) Tsz Főo. 1952 Szolnok megye, Tiszaföldvár 44 UMKL Tsz Főo. 1953 Szolnok megye, Szelevény 45 SZML MDP 39. f., 2. fcs., 205. ő. e. 46 HEGEDŰS András: A munkásosztály és a parasztság szövetsége, a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezésének alapkérdései. Bp., Szikra, 1955. 36. o. 47 URBÁN (1985) i. m. 173.0.