Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A mezőgazdaság nagyüzemi átalakításának hatása Tiszaföldvár és környéke szőlőtermelésére

lőtermelő csoportnak tíz nap alatt meg kell alakulnia. 23 November folyamán a kampány két szak­csoport megalakulását eredményezte a me­gyében. Ezek azonban nem a várt helyeken jöttek létre. Az idézett november 1 -jei munka­terv Tiszaföldvárt, Jászberényt és Kunszent­mártont említette, mint olyan községeket, ahol a legnagyobb az esély az eredményes szerve­zésre. 24 Ezzel szemben az első szőlőtermelő szakcsoport — 154 taggal és 176 kat. h.-dal — Kisasszonyszőlőn alakult meg, a második cso­portot Szelevényben hozták létre 166 taggal és 181 kat. h.-dal. Í5 3.táblázat A Kunszentmártoni járás szőlőtermelő szak­csoportjai (1950. december 16.) szakcsoport székhelye taglét­száma szőlőterülete (kat. h.) Csépa 200 150 Kisasszonyszőlő 161 183 Szelevény 208 154 Tiszakürt 43 51 Tiszasas 60 66 Tiszaug 57 49 Decemberben tovább folyt a szervezés. Az MDP Megyebizottság Mezőgazdasági és Szö­vetkezetpolitikai Osztálya december 7-én azt jelentette a Központi Vezetőség Mezőgazda­sági és Szövetkezetpolitikai Osztályának, hogy a megyében három szőlőtermelő csoport alakult: Kisasszonyszőlőn 151 taggal és 173,5 kat. h.-dal, Szelevényben 208 taggal és 154 kat. h.-dal, valamint Csépán 103 taggal és 166 kat. h.-dal. Tiszakürtön, Tiszaugon és Tisza­sason is megindult a szervezés. „Általában nagy érdeklődés van a szőlőtermelő csoportok iránt. Mely legjobban megmutatkozott Tisza­kürt községben, ahol a dolgozóparasztok ma­guk kérték a Szövosz 21 megyei központját, hogy küldjenek ki valakit a csoport megala­kítása ügyében. " n 1950 utolsó hónapjában gyors változások zajlottak le a szőlőtermelő csoportok szerve­zése terén. Az eléggé képlékeny helyzetről a korabeli dokumentumok esetenként pontat­lanságokat, ellentmondásokat is tartalmaznak. Az MDP Kunszentmártoni Járási Bizottság szövetkezeti felelősének 1950. december 16-ai jelentése, melyet az MDP Megyebi­zottság Szövetkezeti Osztályának küldött, azt mutatja, hogy az előző heti szervezés ered­ményes volt. A dokumentum szerint a járás területén „az egyéni gazdálkodást folytató dolgozóparasztok szőlőcsoportja eddig hat községben alakult meg" (3. táblázat). Az 1950. december 19-ei megyei pártbi­zottsági ülésre készült előterjesztés újabb két tiszazugi község (Cibakháza és Tiszaföldvár) esetében adott hírt a szakcsoportok megalakí­tásáról. 29 A dokumentumból az is kitűnik, hogy a megye valamennyi megalakult szak­csoportja — Tiszasüly kivételével — a Tisza­zugban működött, míg másutt az előkészítő bizottságok léteztek csupán. 30 Az év utolsó napjaiban újabb szőlőtermelő szakcsoportok létrejöttéről adtak hírt a megyei jelentések, aminek eredményeképpen decem­ber 28-án tíz községben 12 csoportot vettek számba 1205 taggal és 1048 kat. h. szőlővel. 31 A december második felében mutatkozó nö­vekedés már nem a Tiszazug területén követ­kezett be. A szőlőtermelő csoportok működésével kapcsolatban jóval kevesebb információt ad­nak a korabeli dokumentumok. Gazdasági vo­natkozású megjegyzést csak az MDP Megye­bizottsága Mezőgazdasági és Szövetkezetpo­litikai Osztályának november 29-ei jelentése 23 URBÁN László: A földművesszövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek négy évtizede Szolnok megyében. Szolnok, 1985. 140. o. 24 URBÁN (1985) i. m. 140. o. 25 SZML MDP 39. f., 2. fcs., 179. ő. e. 26 SZML MDP 39. f., 2. fcs., 181. ö. e. 27 Szövosz = Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége 28 SZML MDP 39. f., 2. fcs., 179. ő. e. 29 URBÁN (1985) i.m. 141.0. 30 URBÁN (1985) i.m. 141.0. 31 URBÁN (1985) i. m. 141. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom