Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A mezőgazdaság nagyüzemi átalakításának hatása Tiszaföldvár és környéke szőlőtermelésére
lőtermelő csoportnak tíz nap alatt meg kell alakulnia. 23 November folyamán a kampány két szakcsoport megalakulását eredményezte a megyében. Ezek azonban nem a várt helyeken jöttek létre. Az idézett november 1 -jei munkaterv Tiszaföldvárt, Jászberényt és Kunszentmártont említette, mint olyan községeket, ahol a legnagyobb az esély az eredményes szervezésre. 24 Ezzel szemben az első szőlőtermelő szakcsoport — 154 taggal és 176 kat. h.-dal — Kisasszonyszőlőn alakult meg, a második csoportot Szelevényben hozták létre 166 taggal és 181 kat. h.-dal. Í5 3.táblázat A Kunszentmártoni járás szőlőtermelő szakcsoportjai (1950. december 16.) szakcsoport székhelye taglétszáma szőlőterülete (kat. h.) Csépa 200 150 Kisasszonyszőlő 161 183 Szelevény 208 154 Tiszakürt 43 51 Tiszasas 60 66 Tiszaug 57 49 Decemberben tovább folyt a szervezés. Az MDP Megyebizottság Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztálya december 7-én azt jelentette a Központi Vezetőség Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztályának, hogy a megyében három szőlőtermelő csoport alakult: Kisasszonyszőlőn 151 taggal és 173,5 kat. h.-dal, Szelevényben 208 taggal és 154 kat. h.-dal, valamint Csépán 103 taggal és 166 kat. h.-dal. Tiszakürtön, Tiszaugon és Tiszasason is megindult a szervezés. „Általában nagy érdeklődés van a szőlőtermelő csoportok iránt. Mely legjobban megmutatkozott Tiszakürt községben, ahol a dolgozóparasztok maguk kérték a Szövosz 21 megyei központját, hogy küldjenek ki valakit a csoport megalakítása ügyében. " n 1950 utolsó hónapjában gyors változások zajlottak le a szőlőtermelő csoportok szervezése terén. Az eléggé képlékeny helyzetről a korabeli dokumentumok esetenként pontatlanságokat, ellentmondásokat is tartalmaznak. Az MDP Kunszentmártoni Járási Bizottság szövetkezeti felelősének 1950. december 16-ai jelentése, melyet az MDP Megyebizottság Szövetkezeti Osztályának küldött, azt mutatja, hogy az előző heti szervezés eredményes volt. A dokumentum szerint a járás területén „az egyéni gazdálkodást folytató dolgozóparasztok szőlőcsoportja eddig hat községben alakult meg" (3. táblázat). Az 1950. december 19-ei megyei pártbizottsági ülésre készült előterjesztés újabb két tiszazugi község (Cibakháza és Tiszaföldvár) esetében adott hírt a szakcsoportok megalakításáról. 29 A dokumentumból az is kitűnik, hogy a megye valamennyi megalakult szakcsoportja — Tiszasüly kivételével — a Tiszazugban működött, míg másutt az előkészítő bizottságok léteztek csupán. 30 Az év utolsó napjaiban újabb szőlőtermelő szakcsoportok létrejöttéről adtak hírt a megyei jelentések, aminek eredményeképpen december 28-án tíz községben 12 csoportot vettek számba 1205 taggal és 1048 kat. h. szőlővel. 31 A december második felében mutatkozó növekedés már nem a Tiszazug területén következett be. A szőlőtermelő csoportok működésével kapcsolatban jóval kevesebb információt adnak a korabeli dokumentumok. Gazdasági vonatkozású megjegyzést csak az MDP Megyebizottsága Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztályának november 29-ei jelentése 23 URBÁN László: A földművesszövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek négy évtizede Szolnok megyében. Szolnok, 1985. 140. o. 24 URBÁN (1985) i. m. 140. o. 25 SZML MDP 39. f., 2. fcs., 179. ő. e. 26 SZML MDP 39. f., 2. fcs., 181. ö. e. 27 Szövosz = Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége 28 SZML MDP 39. f., 2. fcs., 179. ő. e. 29 URBÁN (1985) i.m. 141.0. 30 URBÁN (1985) i.m. 141.0. 31 URBÁN (1985) i. m. 141. o.