Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Patkós Csaba: LEADER+ Közösségi Kezdeményezés: lehetőség egy új típusú vidékfejlesztésre a Tiszazugban

13. ábra A Közép-Tiszai Turizmusfejlesztési HACS lógója (Forrás: Tájékoztató a megyei közgyűlésnek a LEADER+ Program helyzetéről Jász-Nagykun-Szolnok megyében) település létrejöttének és fejlődésének körülményei is inkább az ipari jelleget erősítették, ami egy vidékfejlesztési kezdeményezés esetén nem sorolható az erősségek közé. A részt vevő települési önkormányzatokon (12) túl a pályázati kiírás feltételeinek megfelelően kilenc civil szervezet és nyolc vállalkozás is aláírta a konzorciumi megállapodást. A megalakított tervezési munkacsoport 2005 nyarán először vázlatosan, majd az első forduló sikeres teljesítése után részleteiben is kidolgozta a HACS vidékfejlesztési programját. A program által felvázolt vízió-jövőkép egy a jelenleginél sikeresebb, élhetőbb vidéki térség kialakítását körvonalazta. Fnnek elérése érdekében a következő specifikus célokat fogalmazták meg: — a foglalkoztatottsági helyzet javítása; — a gazdasági versenyképesség erősítése, gazdasági diverzifikáció; — jobb környezet kialakítása; — a vidéki élet minőségének javítása; — a vidéki élet szereplői között hatékony partnerség megteremtése és működése; — a hagyományok és a vidéki értékek továbbélése, megtartása. Az általánosan megfogalmazott célok után igyekeztek konkrét prioritásokat megjelölni, melyeken keresztül elérhető a jövőképben felvázolt állapot. A három prioritás a következő: — vidéki turizmus fejlesztése; — hagyományos szőlészet, borászat; — biogazdálkodás. Mindegyik prioritást megalapozottnak tartjuk, hiszen a térség valódi adottságaiból, hagyományaiból alakították ki. Mindhárom ágazatnak megvannak az előzményei, csírái, ugyanakkor törekedni kell az innovációk minél jelentősebb hasznosítására. A tartalmi fejlesztéseken túl azonban figyelni kell a LEADER-típusú fejlesztések másik fontos jellemzőjére, a közösségformálásra. Ki kell alakítani egy szellemi szférát, közösséget a HACS-on belül, ezt meg kell erősíteni közösen használt szimbólumokkal, jelképekkel. Ennek példáit megtalálhatjuk a sikeres megyei HACS-ok között is (13. és 14. ábra), ahol egyedi, mégis a kívülálló számára is érthető jelképeket alkottak a csoport megjelenítésére. A szimbolikus szféra jelentőségét akkor érthetjük meg, ha segítségül hívjuk a régiók intézményesülésének („institutionalisation of regions") elméletét, melyet egy finn geográfus. 14. ábra A Tíz Kun Település HACS lógója (Forrás: Tájékoztató a megyei közgyűlésnek a LEADER+ Program helyzetéről Jász-Nagykun-Szolnok megyében) 5 A szerző meggyőződése ugyanakkor, hogy a pályázat kiírásakor alkalmazott merev és meglehetősen primitív statisztikai jelzőszámokhoz, (10 000 lakos alatti népesség, 120 fő/km" alatti népsűrűség) való ragaszkodás sokszor a valósággal ellentétes helyzetet teremt. Tiszafoldvár —jellegét tekintve — sokkal inkább rurálisnak mondható, mint számos olyan település, amely jogosult a programban való teljes jogú részvételre. Véleményünk szerint a ruralitás meghatározásának léteznek olyan — az itt alkalmazottnál sokkal kifinomultabb — módszerei, melyek segítségével valóban a vidéki települések vehetnének részt a LEADER+ programban. 6 A megyei fejlesztési dokumentumok is elismerik Tiszaföldvárt, mint kereskedelmi és szolgáltatási vonzásközpontot. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció (2005) http://www.jnszm.hu/site/?f=&p=l 13&e=66