Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Patkós Csaba: LEADER+ Közösségi Kezdeményezés: lehetőség egy új típusú vidékfejlesztésre a Tiszazugban
gyét is érintő — HACS-ok kerültek végső nyertesként kiválasztásra: 1. „Jász-Sarokpont" Összefogás a Térség Jövőjéért 2. Közép-Tiszai Turizmusfejlesztési Akciócsoport 3. Tíz Kun Település 4. Tisza-tavi Programrégió Akciócsoport Fontos megjegyezni, hogy a fentiek közül a Tisza-tavi Programrégió Akciócsoport átnyúlik az Észak-magyarországi régió, Heves megye területére, sőt vezető szervezete is ott található. Ez az adminisztratív határokon való átívelés a megyében még egy HACS-ra jellemző, ez pedig a Tiszazugért Akciócsoport. A megye sajátossága még, hogy a győztes HACS-ok fejlesztési terveinek értékelés utáni átlagpontszáma országos összehasonlításban közepesnek mondható (//. ábra). A legjobb tervek a Közép-dunántúli régióban születtek, nem sokkal marad el tőlük az ország középső 12. ábra A Tiszazugért HACS elhelyezkedése és tagjai (Forrás: saját szerkesztés) térsége, illetve Baranya megye. Jász-Nagykun-Szolnok megye a keleti országrész egyik legjobb pontértékével dicsekedhet. A Tiszazug helyzete és lehetőségei A Tiszazugért Helyi Akciócsoport a hazai LEADER+ pályázat országos előkészítésével párhuzamosan kezdte meg előzetes működését 2005 tavaszán ún. fókuszcsoport ülésekkel, melyek feladata a leendő HACS potenciális tagjainak feltérképezése, a különböző érdekek feltárása és a csoport alapjainak megteremtése volt. A megalakuló akciócsoport vezető szervezete a tiszakürti székhellyel rendelkező Tiszakürt—Tiszainoka Hegyközség, míg a gesztorszervezet a Tiszazugi Települések Szövetsége (Kunszentmárton) lett. A térképről (12. ábra) leolvashatjuk azokat az anomáliákat, amelyek a Tiszazugért HACS térszerkezetét jellemzik. Két település (Tiszaiig és Tiszakécske) is a szomszédos megyében (Bács-Kiskun) helyezkedik el, amely egyúttal másik régiót (Dél-alföldi régió) is jelent. Ez önmagában nem értékelhető sem pozitív, sem negatív fejleményként, hiszen a kiírásban megengedett a települési szint feletti adminisztratív határok átlépése. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy Tiszaug csak néhány éve került át a másik közigazgatási egységhez, így kapcsolódása a HACS-hoz természetesnek vehető. Tiszakécske fontos központi funkciókkal és tradíciókkal rendelkező kisváros, amely — véleményünk szerint — nagyban hozzájárulhat a csoport sikeréhez. A másik oldalon azonban negatívumként kell értékelnünk Tiszaföldvár és Martfű kimaradását. Ezért azonban nem a HACS a felelős, hiszen Tiszaföldvár — viszonylag magas népsűrűsége miatt — a kiírás szerint nem volt jogosult a LEADER+-ban való részvételre. 5 A térséget Tiszaföldvárhoz fűző természetes gazdasági-társadalmi kapcsolatok azonban ebben a formában nem bontakozhattak ki a HACS megszervezése és működése során. A jövőben mindenképpen javasolható a közeli város minél több szervezetével való kapcsolatfelvétel, ami — véleményünk szerint — hozzájárulhat a HACS sikeres működéséhez. 6 Martfű kimaradása más tényezőkkel magyarázható. A város a kistérségi beosztás szerint a szolnoki térség része, így területfejlesztési tapasztalatai, kapcsolatrendszere jobban illeszkednek oda. A
