Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Patkós Csaba: LEADER+ Közösségi Kezdeményezés: lehetőség egy új típusú vidékfejlesztésre a Tiszazugban
5. űera /4 magyar régiók részvétele a különböző pályázat: fordulókban (Forrás: a http://wwwJeadernet.hu alapján saját szerkesztés) enyhe domborzatot. A körülmények megfelelőek a nagyüzemi, iparszerű földmüvelés számára. A társadalmi feltételekről ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy nem optimálisak, így például magas a (sokszor tartós) munkanélküliség. A roma etnikum aránya bizonyos vidéki térségekben sokkal magasabb, mint az országos átlag, így ezek a térségek halmozottan hátrányos helyzetűeknek tekinthetők. 4 A régió ugyanakkor kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, melyekre alapozva a gazdasági-társadalmi elmaradottság mérsékelhető volna. Sajnos a települések jelentős része rossz anyagi helyzetben van, forráshiányos, így általában szívesen pályáznak különböző pénzforrásokhoz támogatásért. Nem véletlen tehát, hogy a LEADER+ programra is számos megalakuló csoport pályázott a régió területéről. A régióból összesen 300 település pályázott valamely HACS részeként a forrásokra (6. ábra), amely országosan a negyedik legmagasabb érték. Ugyanakkor megállapítható, hogy az Észak-alföldi régiót megelőző három térségben jelentősebb az aprófalvas vidékek aránya. A részt vevő települések aránya a teljes településszámból 76%, ami kis lemaradást jelent az Észak-magyarországi (79%), a Nyugat-dunántúli (79%) és a Dél-alföldi (77%) térségektől. A HACS-ok átlagos népességszáma (7. áb9. ábra A megye területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségei (Forrás: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció 2005. alapján saját szerkesztés) ra) fontos adat, hiszen egy kisebb létszámú csoportot valószínűleg egyszerűbben lehet működtetni, illetve az egy főre eső támogatási összeg is nagyobb. Ebből a szempontból az ÉszakAlfóld a középmezőny első felébe tartozik a hazai régiók összevetésében. Ha összehasonlítjuk a különböző régiókban szerveződött HACS-ok sikerességét (8. ábra), megállapíthatjuk, hogy az Észak-alföldi régió az első fordulós pályázatok számát tekintve országosan a harmadik helyen állt, ami a helyi csoportok nagy aktivitására utal. A második fordulóban részt vevő pályázatok száma szerint a régió még előkelőbb pozíciót foglalt el, hiszen az Észak-magyarországi régió után a második helyen állt. Ez azt jelenti, hogy a megalakuló HACS-ok sikeresen mozgósították tagságukat az „ötletelésre", a tervező munkacsoportok pedig összefoglalták a helyi gondolatokat a komplex vidékfejlesztési programokban. A harmadik kör egyik legnagyobb vesztese az általunk vizsgált régió lett, hiszen nagyon sok HACS programját ebben a fázisban utasították el. A régión belül Jász-Nagykun-Szolnok megye majdnem minden kistérsége területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek számít, a legtöbb két szempontból is (9. ábra). így nem 4 Az Észak-Alföldi Régió Regionális Operatív Programja 2.5-ös verzió — http://regio.eszakalfold.hu/desknow/ directfdes/gergely.kiss/Honlap/Tervezes/ROP/EAROP_ver25_060829.doc#_Tocl44603668
