Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Patkós Csaba: LEADER+ Közösségi Kezdeményezés: lehetőség egy új típusú vidékfejlesztésre a Tiszazugban

A magyar LEADER+ főbb törekvései közül az átfogó célok a következőkben foglalhatók össze: — a falusi életkörülmények és munkalehe­tőségek javítása, a jólét növelése; — élhető rurális közösségek kialakítása, a szervezetek és a kooperációs képességek javítása; — új, fenntartható jövedelemforrások létre­hozása; — munkahelyek létrehozása és megőrzése. Specifikus célok: — a gazdasági tevékenységek sokszínűvé tétele; — a helyi termékek fejlesztése és verseny­képességükjavítása; — a helyi lakosság igényeit kiszolgáló, új és jó minőségű szolgáltatások kialakítása; — olyan módszerek és lehetőségek kialakí­tása, amelyek javítják a vidékfejlesztés intézményi hátterét és a helyi részvételt; — elősegíteni a helyi szereplők fejleszté­sekben való részvételét annak érdeké­ben, hogy alulról felfelé kezdeményezé­seket valósíthassanak meg. Operatív célok: — regionális közösségi együttműködések előkészítése a HACS-ok kialakítására és a valódi LEADER-típusú munka meg­valósítására, hogy ezáltal aktívan és si­keresen vehessenek részt a LEADER+ Közösségi Kezdeményezésben; — néhány HACS vidékfejlesztési tervének elkészítése és megvalósítása; — az együttműködés fejlesztése a magyar­országi vidéki térségek között, illetve a nemzetközi kooperáció megvalósítása; — az eredmények, tapasztalatok és új isme­retanyagok átadása hálózatfejlesztésen keresztül. A magyar LEADER+ program pályázati fel­hívása négy támogatható tevékenységet tartal­mazott: 1. Képességfejlesztés: egy oktatási konzor­cium (Promei Kht.) képzéseket, work­shopokat és konzultációkat tartott min­den hazai régióban a potenciális HACS­ok képviselői számára. A Regionális Vi­dékfejlesztési Hivatalok segítették e kép­zések megszervezését és lebonyolítását, melyek legfőbb elvárt eredménye az volt, hogy a HACS-ok képesek legyenek el­készíteni helyi integrált vidékfejlesztési tervüket, illetve módszertanilag és ad­minisztratív módon előkészítsék a LEADER-típusú lépések megtervezését és végrehajtását. 2. Integrált vidékfejlesztési stratégiák: a HACS-ok és vidékfejlesztési tervek ki­alakítása, illetve az elkészített és elfoga­dott tervek megvalósítása. A vidékfej­lesztési tervek feladata, hogy elősegítsék az együttműködést a közigazgatási szer­vezetek, civil szervezetek és vállalkozá­sok között. A terveknek egy vagy több speciális szakterületre, célcsoportra vagy témára kell koncentrálniuk. A vidékfej­lesztési terveknek tükrözniük kell a tér­ség főbb jellemzőit (a SWOT-analízist kötelező csatolni a dokumentációhoz). Be kell mutatni a terv helytállóságát, beleértve a társadalmi, gazdasági és öko­lógiai fenntarthatóságot is. A tervezetnek innovatívnak kell lennie regionális és LEADER szempontból egyaránt. A helyi fejlesztési terv céljai között nem szere­pelhetnek olyan célok, amelyek megje­lennek valamilyen más országos vagy regionális tervben, illetve operatív prog­ramban. A hagyományosan megkülön­böztetett gazdasági ágazatokat együtt kell kezelni. 3. A HACS-ok közötti hazai és nemzetközi együttműködés támogatása: közös pro­jektek, technikai segítségnyújtás, kiegé­szítő fejlesztések finanszírozhatók annak érdekében, hogy egyesítsék a mozaiksze­rűen szétszórt know-how-t, humán- és pénzügyi erőforrásokat. Az együttműkö­désben szükséges, hogy legalább egy partner a LEADER+ kedvezményezettje legyen. Csak az ő költségei számolhatók el a program számlájára, illetve azok, amelyek a közös promóciót szolgálják. Nem EU-tagállamokban is lehet partner­séget építeni, ha ott léteznek LEADER­típusú szervezetek, de az ő költségeit az EU nem finanszírozza. 4. Egy országos koordinációs hivatalt állíta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom