Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Patkós Csaba: LEADER+ Közösségi Kezdeményezés: lehetőség egy új típusú vidékfejlesztésre a Tiszazugban
A magyar LEADER+ főbb törekvései közül az átfogó célok a következőkben foglalhatók össze: — a falusi életkörülmények és munkalehetőségek javítása, a jólét növelése; — élhető rurális közösségek kialakítása, a szervezetek és a kooperációs képességek javítása; — új, fenntartható jövedelemforrások létrehozása; — munkahelyek létrehozása és megőrzése. Specifikus célok: — a gazdasági tevékenységek sokszínűvé tétele; — a helyi termékek fejlesztése és versenyképességükjavítása; — a helyi lakosság igényeit kiszolgáló, új és jó minőségű szolgáltatások kialakítása; — olyan módszerek és lehetőségek kialakítása, amelyek javítják a vidékfejlesztés intézményi hátterét és a helyi részvételt; — elősegíteni a helyi szereplők fejlesztésekben való részvételét annak érdekében, hogy alulról felfelé kezdeményezéseket valósíthassanak meg. Operatív célok: — regionális közösségi együttműködések előkészítése a HACS-ok kialakítására és a valódi LEADER-típusú munka megvalósítására, hogy ezáltal aktívan és sikeresen vehessenek részt a LEADER+ Közösségi Kezdeményezésben; — néhány HACS vidékfejlesztési tervének elkészítése és megvalósítása; — az együttműködés fejlesztése a magyarországi vidéki térségek között, illetve a nemzetközi kooperáció megvalósítása; — az eredmények, tapasztalatok és új ismeretanyagok átadása hálózatfejlesztésen keresztül. A magyar LEADER+ program pályázati felhívása négy támogatható tevékenységet tartalmazott: 1. Képességfejlesztés: egy oktatási konzorcium (Promei Kht.) képzéseket, workshopokat és konzultációkat tartott minden hazai régióban a potenciális HACSok képviselői számára. A Regionális Vidékfejlesztési Hivatalok segítették e képzések megszervezését és lebonyolítását, melyek legfőbb elvárt eredménye az volt, hogy a HACS-ok képesek legyenek elkészíteni helyi integrált vidékfejlesztési tervüket, illetve módszertanilag és adminisztratív módon előkészítsék a LEADER-típusú lépések megtervezését és végrehajtását. 2. Integrált vidékfejlesztési stratégiák: a HACS-ok és vidékfejlesztési tervek kialakítása, illetve az elkészített és elfogadott tervek megvalósítása. A vidékfejlesztési tervek feladata, hogy elősegítsék az együttműködést a közigazgatási szervezetek, civil szervezetek és vállalkozások között. A terveknek egy vagy több speciális szakterületre, célcsoportra vagy témára kell koncentrálniuk. A vidékfejlesztési terveknek tükrözniük kell a térség főbb jellemzőit (a SWOT-analízist kötelező csatolni a dokumentációhoz). Be kell mutatni a terv helytállóságát, beleértve a társadalmi, gazdasági és ökológiai fenntarthatóságot is. A tervezetnek innovatívnak kell lennie regionális és LEADER szempontból egyaránt. A helyi fejlesztési terv céljai között nem szerepelhetnek olyan célok, amelyek megjelennek valamilyen más országos vagy regionális tervben, illetve operatív programban. A hagyományosan megkülönböztetett gazdasági ágazatokat együtt kell kezelni. 3. A HACS-ok közötti hazai és nemzetközi együttműködés támogatása: közös projektek, technikai segítségnyújtás, kiegészítő fejlesztések finanszírozhatók annak érdekében, hogy egyesítsék a mozaikszerűen szétszórt know-how-t, humán- és pénzügyi erőforrásokat. Az együttműködésben szükséges, hogy legalább egy partner a LEADER+ kedvezményezettje legyen. Csak az ő költségei számolhatók el a program számlájára, illetve azok, amelyek a közös promóciót szolgálják. Nem EU-tagállamokban is lehet partnerséget építeni, ha ott léteznek LEADERtípusú szervezetek, de az ő költségeit az EU nem finanszírozza. 4. Egy országos koordinációs hivatalt állíta-