Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Patkós Csaba: LEADER+ Közösségi Kezdeményezés: lehetőség egy új típusú vidékfejlesztésre a Tiszazugban

— növénytermesztés 52%, — állattenyésztés 48%. A privatizáció után a tennöföld kb. 90%-a magánkézbe került, A birtokok nagy részét egyéni gazdálkodók művelik, a termőterület mintegy 40%-át. Csak nagyon kevés modem, közepes és nagyméretű, megfelelő tőkeellátottságú magángazdaság működik; a többség kisméretű farm, melyek jelentős része önellátó. A termőföld fennmaradó 60%-át a korábbi szövetkezetek utódaiként működő rt.-k és kft.-k művelik, melyek sokszor bérlik a földeket. Az élelmiszeripart az 1990-es években viszonylag hamar sikerült privatizálni, abban az évtizedben prosperáló ágazatnak számított, külkereskedelmi egyensúlya is pozitív volt. Mégis meg kell állapítani, hogy csak egyes ágazatokba érkezett jelentős külföldi tőkebefektetés, a többi további modernizációt igényel. Az OECD-kategória szerint Magyarország területének több mint 96%-a vidékinek számít, a lakosság 75%-a él ezekben a térségekben (2. ábra). A vidéki területek gazdagok a természeti, épített és történelmi örökségben, fontos helyi tradíciók léteznek, mint például a kézműipar vagy a kiskereskedelem. Sajnos azonban a munkanélküliségi ráta sok térségben jóval magasabb, mint az országos átlag. A képzetlen munkaerő, az idős korosztály és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok — köztük romák — többsége igen nehéz helyzetben él. Különösen a periférikus területeken rosszabb a közszolgáltatásokhoz, infrastruktúrához való hozzáférés, mint a városokban. Az ország számos rurális térségének nem megfelelő a közlekedési elérhetősége sem. A másik oldalról viszont megállapítható, hogy a vidéki területek általában jobb helyzetben vannak. A nemzetközi átlaghoz képest viszonylag nagy területek állnak természetvédelmi oltalom alatt. Az intenzív mezőgazdasági kultúrák terjedése, a táj nem megfelelő használata azonban fenyegetést jelent például a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapotára. A LEADER megközelítés Magyarországon kísérleti program (2000-2005) Az első LEADER-típusú kísérleti program 2000-ben indult el azzal a céllal, hogy előkészítse a terepet a LEADER Közösségi Kezdeményezés számára. Ebben a programban a fő cél a megfelelő dokumentumok és programozási elvek kidolgozása, valamint a helyi, regionális és országos gyakorlati tapasztalatok összegyűjtése volt. A programot az FVM meghívásos pályáztatás formájában hirdette meg, költségeit 100%-ban a minisztérium fedezte. (A pályázóknak azonban rendelkeznie kellett az egyes projektek bekerülési költségének legalább 25%-ával.) A kísérleti program két tevékenységre koncentrált: — felkészítő gyakorlatok; — helyi vidékfejlesztési tervek korlátozott számban történő megvalósítása. Az első körben 40 potenciális helyi kezdeményezést emeltek ki, figyelembe véve néhány szakmai intézmény és nonprofit szervezet ajánlását. A második körben 14 helyi kezdeményezést választott ki a Minisztériumok Közötti Bizottság, végezetül 12 HACS hajtotta végre fejlesztési tervét. Az egy-egy HACS számára rendelkezésre álló összeg 25 millió Ft-ot tett ki. A kísérleti program főbb eredményei a következők voltak: — a 12 HACS keretein belül összesen 270 projekt kapott pénzbeli támogatást; 3 A Magyarországi Kísérleti LEADER Program viszonylag jól dokumentált az FVM LEADER Hírlevelében, ez a fejezet részben ebből, részben pedig az illetékesekkel készített interjúkból táplálkozik.