Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Patkós Csaba: LEADER+ Közösségi Kezdeményezés: lehetőség egy új típusú vidékfejlesztésre a Tiszazugban
A'LEADER fontos szerepet tulajdonít a partnerségnek a HACS-ok hálózatának működtetésében, melyen keresztül nagy hatékonysággal valósulhat meg a tapasztalatok és gyakorlati ismeretek cseréje. A LEADER az Európai Unióban már 15 éve működik (/. táblázat), jelenleg már a harmadik fázisát éli. Azok a tapasztalatok, melyek a különböző EU-tagállamok gyakorlatából származnak, segíthetik az újonnan belépett országokat olyan vidékfejlesztési metódusok kimunkálásában, melyekkel sikeresek lehetnek. Vidéki területek Magyarországon — rövid áttekintés 1 Az 1990-es évek változásai után az agrárszektor szerepe és súlya a gazdaságban számottevően csökkent Magyarországon. Ez a tendencia hasonló a fejlett országokban tapasztaltakhoz. A másik oldalon azonban a mezőgazdaság még mindig kétszer olyan jelentős szerepet tölt be a GDP előállításában, mint az EU 15-ök átlaga, illetve a foglalkoztatásban is meghatározóbb. A két fő mezőgazdasági ágazat a következőképpen járul hozzá az összes agrártermeléshez: 2. ábra. Vidéki területek Magyarországon (Forrás: Magyarország Vidékfejlesztési Programja 2 ) A fejezet megírásához felhasznált adatok és információk a http://europa.eu.int/comm/agriculture/rur/countries/hu/hu_en.pdf oldalról származnak, mely tartalmazza valamennyi EU-tagállam, így Magyarország 2004— 2006-os periódusra vonatkozó vidékfejlesztési programját is. A pontos OECD-definíció megkülönböztet alapvetően vidéki térségeket (a népesség több mint 50%-a falusi településeken él — a népsűrűség kevesebb mint 150 fő/km 2 ), átmeneti területeket (a népesség 15—50%-a él falusi településeken) és főleg városi területeket (a lakosság kevesebb mint 15%-a él falusi településeken).
