Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Gulyás Katalin: Adalékok Tiszaföldvár oktatástörténetéhez: az izraelita elemi népiskola
2. ábra A Tiszaföldvári Izraelita Iskolaszék pecsét/e 1890-ből (Forrás: SZML) dokumentumban szereplő személyekhez — és valamelyest a földvári zsidó iskolához is! — Braun Márk neve nem szerepel az anyakönyvben. Tizenegy éves, azaz 1879ben született Királyhelmecen. Sem házasságkötése, sem halála nem Tiszaföldváron történt, gimnáziumi évei után tehát már nem tér vissza a településre. — Braun József foglalkozása tanító. Királyhelmecen született. Munkácsról költözött családjával Tiszaföldvárra, és itt élt 1906-ban bekövetkezett haláláig. Ekkor 63 éves volt, tehát 1843-ban született. Neve 1880-ban fordul elő első ízben 4 éves Gizella nevű kislánya halálakor, amikor a Fő utca 365. szám alatt laktak. 1892-ig még öt gyermeke születéséről tudunk. Albert és Jenő nevü fiai az 1910-es évek közepéig adatolhatóan kereskedéssel foglalkoztak Tiszaföldváron. — Deutsch Vilmos kereskedő (később szállodás). 1869-ben már bizonyosan Földváron él, lakóhelyeként a pusztát említi a matrikula. 1922-ben ugyanitt hunyt el 92 évesen, vagyis 1830-ban született. Felesége is ugyanezen évben távozott az élők sorából. Fia, Deutsch Gábor az 1920-as évek közepén vendéglőt működtetett a községben. A tanító, Braun József a kulcsszereplő a földvári zsidó iskola történetében! 0 az egyetlen ilyen foglalkozású izraelita a faluban, valószínűleg valamennyi osztályt egyedül tanította, legfeljebb a felesége segíthetett be a lányok kézimunka-oktatásába. Adatainkból nyilvánvaló, hogy Márk a fia. Következésképpen 1879—1880-ban érkeztek Földvárra: azaz ekkor már bizonyosan létezett az iskola — ez a kimutatható legkorábbi időpont a működésére. A bizonyítvány 34-es sorszáma a lexikon létszámadatát támasztja alá. Az iskola fennállására, majd megszűnésére vonatkozóan szintén a szolnoki gimnázium iratai nyújtanak némi támpontot. 8 Osztálynévkönyveibe 1868/69-ben jegyezték fel az első földvári izraelita tanulókat. Baumer Adolf és Schaksz Gyula az I. osztály névsorában szerepel. Sajnos a névkönyvek sorozata hiányos. Nem maradtak fenn 1882 és 1886 között, s a meglévőkben sem mindig tüntették fel következetesen, hogy melyik elemi iskolából került az elsős kisdiák a gimnáziumba. így csupán négy tanulóról állítható teljes bizonyossággal, hogy korábban Tiszaföldváron végzett az izraelita elemi népiskolában: 1889/90-ben Bokor (Baumer) Ernő és Fischer Adolf, a következő tanévben pedig a már említett Braun Márkusz és Krausz Gábor. Az 1893/94. tanévben azonban Schwarz Ernő és Rotits Sándor — mint a ,,tiszaföldvári elemi iskola" jeles eredménnyel végzett tanulói — szerepelnek az osztálynévsorban, s ugyanez a bejegyzés található G. Molnár Ferenc református földmíves, Ratics Mihály római katolikus kocsmáros és Sallai Ferenc református vallású takarékpénztári írnok gyermekének neve mellett is. Az osztálynévkönyvek nem említik többé a dolgozatunkban vizsgált iskolát, bár az első világháborúig még számos földvári diákot vesznek fél a szolnoki gimnáziumba. Megjegyzésre érdemes az is, hogy a gimnáziumnak 1867 és 1890 között 14 tiszaloldvári tanulója volt, s mindegyik izraelita. 19 A 90-es évektől kezdve jelentkezik mind több keresztény (katolikus és a két protestáns feleke18 SZML VIII. 59. A szolnoki Magyar Királyi Verseghy Gimnázium iratai. Névkönyvek 1867—1910. A közelben található másik középiskola, a nagy hagyományú mezőtúri református gimnázium tanulóinak merítési bázisa elsősorban a tiszaföldvári reformátusság volt, az állami fenntartású, reál irányultságú szolnoki főgimnázium kedveltebb volt az izraeliták körében.
