Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Szabó László: A Tiszazug állattartásának korszakai I. (XVIII-XIX. század)

ahol nyáron a porban fürödtek a tyúkok. A ház előtti gyepre, árok partjára gyakran tettek ki tyúkborítót (vesszőből, lécekből készített enyhely), ahol az egyik lábával megkötözött kotló keresett enyhülést, illetve gyűjtötte maga köré csibéit. Ugyanitt legeltették a gyermekek a libát is, illetve tettek ki malacot pányvára fogva. Ezek őrzése, vigyázása a 7-12 éves lányok, fiúk dolga volt. A XX. században a baromfi-, főként a libanevelést nagyban fellendítette, és a szegényebbek számára ugyancsak „árutermelő" 29. ábra. Libapásztor kisfiú (Nagyrév, 1974. Fotó: Szabó László) ágazattá tette a kiskunfélegyházi Schneidercég, amely felvásárolta, előre lekötötte a libákat. Jellemző azonban, hogy Kunszentmártonon kívül, ahol egy földrajzi név utal a libatartásra (Libadöglő: ezen a részen sok libát tar30. ábra. Baromfiudvar kacsákkal és vadkacsákkal (Nagyrév. 1974. Fotó: Szabó László) tottak), helynevek nem utalnak a „libázásra", noha tudunk külön libalegelőkről is. A paraszti gyakorlatban a régi, kis csapatokban való libalegeltetés, az erre alkalmas hely kihasználása volt a jellemző, csakúgy mint az állattartás egyéb ágazataiban is. A XIX. század vége, a XX. század eleje újabb korszakhatárt jelent. Az állattartást szabályozó törvények, rendeletek, majd ezek végrehajtása és a legeltetési bizottságok, társulatok megalakulása új helyzetet teremt. Az új rendszer mellett a régi is él még nyomokban, de egyúttal szociális szintet is jelez, másfelől a legeltető állattartás és az egyéni tartás számos eleme természetszerűen megmarad az új korszakban is. Irodalom BAGI Gábor 2002: Tiszaföldvár története a honfoglalástól 1876-ig. In: Tiszaföldvár — Fejezetek a város történetéből. (Szerk.: KELEMEN É.—PATÓ M.— SZLANKÓ L). 49—77. o. Tiszaföldvár BAGI Gábor 2003: Hagyatéki leltárak és tanulságaik. Adatok a tiszaföldvári paraszti háztartások és gazdaságok XVIII—XIX. századi felszereléséhez. Múzeumi levelek 78—79. (Szerk.: GULYÁS É.—SZABÓ L.). 145—153.0. Szolnok BAGI Gábor—SZURMAY Zoltán 2001 : Cibakháza. Száz magyar falu könyvesháza. (Szerk.: VADÁSZ L). Budapest BALOGH L. ÖRDÖG F. (szerk.) 1994: Jász-NagykunSzolnok megye földrajzi nevei. Jászberény Kunszentmárton BARNA Gábor 1971: Kerekólak a Három-Körös mentén. Ethn. LXXXII/4. 585—598. o. BELLON Tibor 1991 : Ártéri gazdálkodás a Tisza mentén a XVIII-XIX. században. Alföldi társadalom II. 109—124. o. BELLON Tibor 2003: A Tisza néprajza. Ártéri gazdálkodás a tiszai Alföldön. 231 o. Budapest BERECZKI Ibolya 1981: Pásztorkutyatartás a Tiszazugban. In: Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 30. évfordulójára. (Szerk.: DANKÓ I.), 163—182. o. Túrkeve BOTKA János 1977: Egy tiszazugi falu, Csépa története. Szolnok BOTKA János (szerk.) 1980—1989: Adatok Szolnok megye történetéből I—II. Szolnok BOTKA János—BELLON Tibor 1978: Adatok a csépai földműveléshez. (Szerk.: BARNA G.). Csépa. Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből I. 153—175. o. Eger—Szolnok GALGÓCZY Károly 1877: Pest-Pilis-Solt vármegyék monográphiája III. Budapest