Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: Szabadművelődés a Tiszazugban
kar szervezése, vairótaníblyam, kézimunkázás stb.). 1945-ig a községi sportélet a Halápi-féle ház kertje alatt elterülő laposon zajlott. Csak a háború után tudtak a kastély kertjében állandó sportpályát építeni. Ezen rendezték meg 1948ban — az MHK-mozgalomhoz A() csatlakozva — az Országos Sporthivatal által meghirdetett helyi atlétikai verseny keretében a korcsoportos mezei futóversenyt. 61 A szabadmüvelődés időszaka Nézzük, mi áll rendelkezésünkre! Nézzük, milyen kép rajzolható e néhány éves pezsgő időszakról a halomba sepert, begyűjtött anyag alapján! Természetesen megállapításainkat elsősorban szűkebb témánkra: a Tiszazugra koncentrálva. Kronológiai és fontossági szempontból egyaránt egy 1945. november 16-ai dátummal és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának (Horváth Pál) körbélyegzőjével hitelesített, stencilezett meghívó kívánkozik az élre. A dokumentum szövege arról értesít, hogy: „Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Is ko Ián kívül i Népművelési Tanácsa 1945. évi november hó 23-án pénteken délelőtt 11 órakor Szolnokon a vármegyeháza kis (baloldali) tanácstermében tartja ALAKULÓ ÜLÉSÉT melyre a Tanács tagjait ezennel meghívom. Szolnok, 1945. évi november hó 16. Horváth Pál s. k. alispán. " 62 Látszólag érdektelen, sokszorosított értesítés, de egyéb dokumentumok, adatok mellérendelése után kiderül, hogy több fontos információt is magában rejt. Egy nagy múltú, értékes hagyományokkal és eredményekkel rendelkező, az egész országra kiterjedő népművelési szervezeti rendszer és kialakított gyakorlati formáinak — amelyek a háborús események miatt szüneteltek — újraélesztéséről van szó. A népoktatás-népművelés újraszervezésének a korábbi hagyományokra épülését minden e témával foglalkozó dokumentum hangsúlyozza. Ennek érdekében a fennmaradt adatok legtöbbje a két világháború közötti népművelési tevékenységre is kitér. Az alábbi iratunk a népmüvelés eseményekben gazdag történetét 1944-ig így összegzi: „...az I. világháború befejezéséig a népoktatás ügye a magyarság önvédelmi küzdelmében felmerült közjogi kérdések mellett jelentéktelenné vált. A nagyszabású felsőoktatási kultúrintézményeink és az évszázados tradíciókat őrző felekezeti középiskolákkal népoktatásunk és népművelésünk nem tartott lépést. A nép műveltségének fontosságát a nemzeti társadalom felismerte és ezért alakultak a közművelődési egyesületek. Az 1911-ben megjelent 50.877/1911. számú vallás- és közoktatásügyi rendelet az Országos Szabadoktatási Tanács megalakulását rendeli el. Vármegyénkben a Szabadoktatási Bizottság megalakítását a törvényhatósági bizottság 37.8 70/1921. kgy. sz. határozata val jogerőre emelte... ' Számos bizonyítékkal szolgál témánkhoz Soós József vármegyei népművelési titkárnak a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye iskolánkívüli népművelésének története címmel 1943-ban megjelent összeállítása. Az itt szereplő adatok szerint az 1922. március 2-án tartott vármegyei közgyűlés 5.934/1922. kgy. sz. határozatában kimondja: „Jász-Nagykun-Szolnok vármegye községei ott, ahol a szabadoktató előadások tartatnak, az e célra szolgáló helyiségekről az előadás tartamára, azok fűtéséről és világításáról saját költségvetésükben kötelesek gondoskodni. A községek e költségek fedezéséről rendes évi költségvetéseikben kötelesek gon60 Munkára Harcra Kész 61 KULCSÁR Istvánná: Tiszaug község 25 éve (1945—1970). Tiszaug, 1970. Kézirat. DMHA: 29-72. 62 SZML SZMT ir. 110/1945. 63 SZML SZMT ir. 398/1947.
