Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Cseh Géza: Az 1956-os forradalom eseményei Tiszaföldváron a levéltári iratok tükrében
kilenc helyi lakos került fel: Hegyi Teréz, György József, Dobrosi József, Bárány László, Balogh Tamás, György Józsefné, Hőgye János, Rabati Jenő, Tálas József, Balogh László, Cseuz László, Takács Mihály, Tóth Balázs, Lénárt Ferenc, Farkas Ferenc, Kocsis Gyula, Zákány Mihály, Szelindi Gábor tanár az Oszőlőben és Mészáros Károly. Továbbá javasolták még a volt csendőrök, mintegy tíz személy rendőri felügyelet alá helyezését, noha közülük csupán négy vett részt a forradalom eseményeiben. 38 Mivel a név szerint felsorolt személyek jelentős részét bíróság elé állították, feltételezhetően helyi kezdeményezésre, a karhatalom, a rendőrség, a községi tanács és a pártbizottság javaslata alapján indultak meg a büntetőeljárások az ügyészségen és a bíróságon. A letartóztatásokat 1957 márciusa—júliusa között foganatosították, ám az ítélethirdetésekrejóval később, egyes esetekben csak 1958-ban került sor. A legjelentősebb ügyben, a községi forradalmi tanács perében 1958. február 12-én hozott ítéletet a Szolnok Megyei Bíróság. Burka Ferenc bíró, a megyei bíróság elnöke személyesen vezette le az eljárást, és hirdetett ítéletet ebben, a vádlottak számát tekintve egyik legjelentősebb, Szolnokon tárgyalt perben. Ugyanis a feljelentések alapján összesen huszonhárom tiszaföldvári vagy a helyi eseményekben résztvevő, más illetőségű személy ellen emelt vádat a Szolnok Megyei Ügyészség. Többségüket a bíróság felmentette ugyan, vagy csupán felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróságra továbbutalt eljárásban azonban Varga Jenőt 4 év, Szabó Pétert 2 év 6 hónap, Bucsi Zsigmondot 1 év, Enyedi Józsefet 1 év, Sz. Kávási Istvánt 3 év, Gajdos Jánost 2 év, Kosalkó Sándort 1 év, Rácz Ferencet 1 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetéssel sújtották. A súlyosabb büntetéseket népi demokratikus államrend elleni szervezkedésben való részvételért, az enyhébbeket izgatásért szabták ki. 59 Az egy vagy csak néhány vádlott ellen indított kisebb pereket viszonylag rövid idő alatt lefolytatták. Balogh Lászlót, a Tiszaföldvári Gimnázium tanárát a Szolnok Megyei Bíróság ugyancsak izgatásért 4 év börtönre ítélte, de büntetését 3 évre enyhítette a Legfelsőbb Bíróság. Az ítélkezés abszurditását tükrözi, hogy nemcsak a saját maga által írt versekért, hanem Petőfi és Arany költeményeinek felolvasásáért is bűnösnek találták, amelyek egyébként a tananyagban szerepeltek. Különösen veszélyesnek tekintették tevékenységét, mivel a tanulóifjúságot, a jövő nemzedékét lázította a versek felolvasásával. 60 Bűncselekménynek számított az élelmiszerek gyűjtése és Budapestre szállítása is, ami ugyancsak sajátos jogi értelmezésre utal. Marton Bélát — aki 1956. október 26-án a tiszaíoldvári rendőrségen fegyvert követelt —, 1 évre, a budapesti egyetemi ifjúság küldöttjeként Szolnokon, Martfűn és Tiszaföldváron megjelent Kovács Józsefet 2 év 5 hónapra, a községi párttitkár lakásába behatoló személyeket 6—10 hónapi börtönre, illetve pénzbüntetésre ítélték. 61 A viszonylag enyhe börtönbüntetéseknél sokkal nagyobb megpróbáltatást jelentett a vizsgálati fogságba kerültek módszeres verése és megalázása a szolnoki rendőrségi kihallgatások alatt. A letöltött vagy felfüggesztett szabadságvesztés következményei pedig az elhelyezkedésben, munkahelyi előrejutásban, sőt az érintettek gyermekeinek továbbtanulásában évtizedekig hátrányosan hatottak. Számos pedagógust fegyelmi büntetéssel, elbocsátással vagy áthelyezéssel sújtottak. Balogh László szabadulása után hosszú évekig nem állhatott katedrára, és később is csak általános iskolában taníthatott. György József igazgatónak és Tálas József tanárnak is el kellett hagynia a Tiszaföldvári Gimnáziumot, jóllehet a bíróság felmentette őket a vádak alól. Hegyi Terézt, az iskola tanulóját ugyancsak eltávolították az intézményből. Pataki Zsigmond, a gimnázium tanára és forradalmi bizottságának elnöke az utolsó pillanatban, közvetlenül letartóztatása előtt emigrált, de a gimnázium tanulói közül is többen külföldre távoztak. A forradalom alatt leváltott helyi vezetők sérelmeik megtorlására nemcsak a karhatalom és a bíróságok közreműködését vették igénybe, hanem még az akkori körülmények között is 58 Emlékeztető 59 JSZML XXV. 9. a. B. 887/1957. 60 JSZML XXV. 9. a. B. 239/1957. 61 JSZML XXV. 9. a. B. 560/1957; 790/1957; 851/1957.
