Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Bagi Gábor: Adalékok a tiszazugi tiszai átkelőhelyekhez a XVIII-XIX. században (A cibakházi rév és híd történetéhez)

Komp a Tiszán (Forrás: Vasárnapi Újság, 1865. július 30. — Lüders rajza nyomán) tiszazugi települések fejlődésére gyakorolt hatásukat ugyan nehéz megfogni, mindazonáltal mégis jelentős lehetett. Ez nem is annyira az átkelőhely virágkorában, hanem a hanyatlás és a megszűnés eredményeképp vált nyilvánvalóvá. Amikor Cibakháza tiszai átkelőhelye elvesztette jelentőségét, az a legrosszabbkor, a polgári átalakulás gyors kibontakozása, a modern út- és vasúthálózat kiépülése idején történt. Ez — a jobbágyfelszabadítás helyi következményeivel párosulva — komoly szerepet játszott a település mezővárosi státusának elvesztésében, sőt e korábban fontos útvonal áthelyeződése Kunszentmárton jelentőségét is csökkentette. A későbbiek szempontjából ugyanakkor meghatározó volt, hogy amíg Kunszentmártonnak ezt követően módja volt közlekedés-földrajzi helyzete átalakulásával korábbi szerepét megőrizni, addig Cibakházának ez már csak kedvezőtlenné váló földrajzi helyzete miatt sem sikerülhetett. A Tiszazug említésekor napjainkban sokszor szerepel a halmozottan hátrányos jelző. Ennek kapcsán viszont állandóan felvetődő nagy kérdés, hogy ez a kifejezés milyen időszakra vetíthető vissza. Pontos megválaszolására ugyan nem vállalkozhatunk, ám annak kimondása talán mégis megkockáztatható, hogy e jelző használata a dualista kor átalakulása, fejlődése és az általa elmélyülő fejlődésbeli különbségek nyomán vált mind indokoltabbá.