Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Bagi Gábor: Adalékok a tiszazugi tiszai átkelőhelyekhez a XVIII-XIX. században (A cibakházi rév és híd történetéhez)

Komp a Tiszán (Forrás: Vasárnapi Újság, 1865. július 30. — Lüders rajza nyomán) tiszazugi települések fejlődésére gyakorolt ha­tásukat ugyan nehéz megfogni, mindazonáltal mégis jelentős lehetett. Ez nem is annyira az átkelőhely virágkorában, hanem a hanyatlás és a megszűnés eredményeképp vált nyilván­valóvá. Amikor Cibakháza tiszai átkelőhelye el­vesztette jelentőségét, az a legrosszabbkor, a polgári átalakulás gyors kibontakozása, a mo­dern út- és vasúthálózat kiépülése idején tör­tént. Ez — a jobbágyfelszabadítás helyi követ­kezményeivel párosulva — komoly szerepet játszott a település mezővárosi státusának el­vesztésében, sőt e korábban fontos útvonal át­helyeződése Kunszentmárton jelentőségét is csökkentette. A későbbiek szempontjából ugyanakkor meghatározó volt, hogy amíg Kun­szentmártonnak ezt követően módja volt közle­kedés-földrajzi helyzete átalakulásával korábbi szerepét megőrizni, addig Cibakházának ez már csak kedvezőtlenné váló földrajzi helyzete miatt sem sikerülhetett. A Tiszazug említésekor napjainkban sok­szor szerepel a halmozottan hátrányos jelző. Ennek kapcsán viszont állandóan felvetődő nagy kérdés, hogy ez a kifejezés milyen idő­szakra vetíthető vissza. Pontos megválaszo­lására ugyan nem vállalkozhatunk, ám annak kimondása talán mégis megkockáztatható, hogy e jelző használata a dualista kor átalaku­lása, fejlődése és az általa elmélyülő fejlődés­beli különbségek nyomán vált mind indokol­tabbá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom