Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Tóth Albert: Ékszerdoboz a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. A kisújszállási Jermy Gusztáv természetrajzi szertár és múzeum

A szertáralapítás előzményei A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimná­zium története egybeesik a helység 1717-es utolsó, végleges megülésével. Sokáig a Debre­ceni Kollégiumnak — mint anyaiskolának — kihelyezett intézménye, partikulája volt. Az 1850 júniusában életbe lépő országos ér­vényű rendelet (a Thun-féle Organisations Ent­wurf) egységes működési elveket írt elő a gim­náziumok számára, s így alapjaiban rendítette meg a partikuláris iskolák sorsát. Szigorú felté­telnek bizonyult a rendelkezés gimnáziumok működését szabályozó 6. pontja, amely szerint: „az algimnáziumban 4, a teljes gimnáziumban 8 éves tanfolyam lesz, megannyi classissal, amabban 6, emebben 12 rendes tanító szak­rendszer szerint tartozván előadni a rendes tanulmányokat ". 1 Anyagiak és megfelelő számú tanár hiá­nyában a kisújszállási iskola sem tudta telje­síteni a nyilvánossághoz szükséges feltételeket, és mint magánjellegű négyosztályos algim­názium kezdte meg működését az 1852—53-as tanévben Nagy László igazgató vezetésével, előbb három, majd 1854-től négy tanárral. Az erőfeszítések nem voltak hiábavalók. 1856-ban az intézet anyagi helyzete már lehe­tővé tette, „ hogy még két tanszéket állítsanak fel, s így a két tanszékre az egyház megválasz­totta Keszi-Hajdú Lajost és Jermy Gusztávot" Ezzel megteremtődik a feltétele a szakrend­szerű oktatásnak, „s a tanítás teljesen a rendes mederbe jutott". Jermy Gusztáv a szertáralapító Jermy Gusztáv 1833. augusztus 30-án szüle­tett Késmárkon. Iskoláit szülőhelyén, Miskol­con és Eperjesen végezte, majd 1852—54-ig a bécsi egyetemen hallgatta a mennyiségtant és a természetrajzot. Ezt elvégezve két évig Buda­méren nevelősködött, innen vezetett az útja Kisújszállásra. Érkezésével először került szak­tanár kezébe a természetrajz oktatása. Áldoza­tos munkával, lankadatlan gyűjtőszenvedéllyel megvetette az iskola ma már muzeális értékű természetrajzi szertárának alapjait. Ez a kiváló felkészültségű tudóstanár bejárta fél Európát. Gyüjtőúíjainak emlékét a Tátrából, a Kárpátok­ból, az Alpokból, Olaszországból és a közvet­len környékről származó — mindmáig épség­ben megmaradt — 52 herbáriumi lap őrzi a szertár gyűjteményében. Ténykedése idején került a szertárba — feltehetően a pesti egye­temmel és a Magyar Nemzeti Múzeummal való személyes kapcsolata révén — a Sadler-her­bárium, a Frivaldszky-vázgyűjtemény és a Brunszwik—Mikets-féle csigaváz-kollekció. Közben 1858-tól — Nagy Lászlót váltva — két évig a gimnázium igazgatója lett. A gondok viszont egyre tornyosultak. To­vábbra is megoldatlan maradt a gimnázium nyilvánosságának ügye, sőt az egyháztanács ismét az osztályrendszert kívánta visszaállítani. Kétségtelen, hogy a sok vesződés hozzájárult végső elhatározásához: 1863. augusztus 16-án megvált az intézménytől, s az akkor már nyolc­osztályos iglói gimnáziumba ment. Azonban „ 1880. február 15-én önként le­mondván 16 és fél évig viselt tanári állásáról — mely idő alatt egyszersmind a természettani és természetrajzi tárakat kezelte s rendezte —, elhagyja az iglói iskolát is. Az Abaúj megyei Gagybátorban birtokot vett, itt azonban mint gazdálkodó nem tudott boldogulni, s rövid idő múlva kivándorolt Amerikába. " 4 Rokonától, 1 A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 250. évi jubileumi évkönyve 1966/67. Szerk.: ARI Sándor. 17. o. 2 A kisújszállási ev. ref. főgymnasium története. DR. PRUZSINSZKY Pál. (1896) 29. o. 3 Uo. 29. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom