Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Gulyás Katalin: Adalékok Tiszaföldvár oktatástörténetéhez: az izraelita elemi népiskola
egyszer azokkal közös udvarban helyezkedtek el. 23 így lehetett ez Tiszaföldváron is, ahol az imaház telkét 1860-ban vásárolták meg, s 1887-ben a tőle É-ra található szomszédos telek szintén a hitközség tulajdonába került. Az 1881ben felmért kataszteri térképen jól tanulmányozható a telkek alaprajza, az épületek elhelyezkedése. 24 Az iskolát a 360. helyrajzi számú telken feltételezhetjük. A 30—40 gyermek befogadására alkalmas tanteremet valószínűleg az északi telekhatár mentén épített nagyobb ház fogadhatta be (3. ábra). Ez az épület még szerepelt az 1940-es évek elején készített kataszteri térképen is: az 558. helyrajzi szám alatt, lakóházként tartották nyilván. Ez utóbbi rajzon a Dávid-csillaggal megjelölt, 556. számú épület az 1949-ben elbontott zsinagóga. Az E-i oldala mentén húzott vonal a jelenlegi telekhatárt jelöli (4. ábra). 4. A tanulmány a tiszaföldvári zsidó elemi iskolára utaló, rendkívül szórványosan fennmaradt adatokat foglalja össze. Ez az iskola is egyike lehetett azoknak a kisebb falusi, izraelita felekezeti népoktatási intézményeknek, melyek Jász-Nagykun-Szolnok megyében is számosan működtek (pl. Tiszavárkonyban, Tiszaroffon, Tiszabőn, Kisújszálláson, Jászárokszálláson stb.); sokszor csak rövid ideig, de a források nagymértékű pusztulása következtében szinte nyom nélkül enyésztek el. Tanítójának személyén kívül csupán néhány — gimnáziumba to4. ábra. Hitközségi tulajdonú telkek, 1941 (Forrás: Megyei Földhivatal: az eredeti után módosítva ) vábblépő — tanulójának nevét ismerjük. Töredékes forrásaink alapján bebizonyosodott, hogy Tiszaföldváron a XIX. század végén valamennyi vallásfelekezet — a református, a katolikus, az evangélikus és az izraelita is — tartott fenn iskolát. A mintegy 30—40 tanulóval működő, osztatlan zsidó iskolában fennállásának rövid időszaka alatt számos, magasabb szinten továbbtanuló diák végzett. A vidéki zsidó közösségek létszámbeli hanyatlása, anyagi erejének gyöngülése következtében az 1890-es évtizedben iskoláik országszerte nagy számban szűntek meg — ez lett a sorsa a tiszaföldvári zsidó elemi iskolának is. 23 24 Magyarországi zsinagógák. Szerk.: GERŐ László. Bp., 1989. 87. o. (Kiskőrös), 101. o. (Mád), 123. o. és 124. o. (Makó), 146. o. (Debrecen), 186. o. (Bonyhád), 200. o. (Pápa belterületi térképe) SZML Tiszaföldvár kataszteri felmérése 1881. K. 49.
