Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Gulyás Katalin: A zsidóság emlékei Tiszaföldváron
TISZAVILAGI. A zsidóság emlékei Tiszaföldváron Gulyás Katalin* Jewish traces in Tiszaföldvár — In recent years the collection of the Tiszazug Geographic Museum has thriven with several objects connected to the local Jewish community including the double stone tables with the Decalogue from the forefront of the onetime synagogue and burial-stones from the local Jewish cemetery, which was eliminated some time ago. This is what drew attention to the Jewish community that lived in Tiszaföldvár in the past. They started settling down in the area before 1830, supposedly they formed their congregation in the middle of 1850's, and their synagogue was built in 1906. Only eleven oj them returned home after the deportation, and they were not able to revive the religious activities of the community. Based on the fragmented written sources and memoirs of the survivors, the study is tying to present the role and importance of the localJewish community in the economy ofTiszafóldvár. After summing up and checking the vestry-book records, the connections and mobility of the major Jewish families were also revealed. Bevezetés Az utóbbi években a Tiszazugi Földrajzi Múzeum gyűjteménye több, a helyi zsidósághoz kapcsolódó tárggyal gazdagodott. A múzeum munkatársai szinte a munkagép tolólapja elől mentettek meg és szállítottak be egy sírkövet a felszámolás alatt lévő zsidó temetőből. Helyi lakosok hívták fel később a figyelmet a tízparancsolat kettős kőtáblájára egy járdába beépítve, mely az egykori zsinagéiga homlokzatát díszítette, illetve három szép mívű, egykor aranyozott bronzöntvényre, melyek a templom női karzatát tartó oszlopfőknek bizonyultak. Ajándékozás útján jutott a gyűjtemény olyan képeslapokhoz, melyek a település nevezetesebb épületeit, köztük az izraelita templomot ábrázolják. Ezek a zsidóság pusztulása után évtizedekkel előbukkanó és múzeumba kerüléi tárgyi emlékek fokozottabban ráirányították a figyelmet a napjainkra szinte teljesen elfeledett helyi izraelita közösségre. F tárgyak azonban önmagukban értelmezhetetlenek, ha nem kíséreljük meg azt a vallási közösséget, a sokszínű, tagolt helyi társadalomnak azt a csoportját is megrajzolni, melynek — véletlenek folytán, esetlegesen fennmaradva — hozzátartoznak tárgyi örökségéhez. A zsidóság a település társadalmában (foglalkozási csoportok) Tiszaföldvár lakossági statisztikáiban viszonylag későn, 1837-ben jelennek meg először izraelita lakosok. 1 Ebben az időszakban már megkezdődött betelepedésük a Tiszazugba. A kuriális nemesi faluban, Csépán élt legnépesebb közösségük: mintegy 100 fő, a szintén kuriális Szelevény-puszta és a kisebb földesúri falvak 1-2 családot fogadtak be. Mezőtúron 1835-től működött hitközségük, Törökszentmiklósra majd csak 1842-től kezdtek beköltözni, a Jászkun kerülethez tartozó Kunszentmárton viszont csupán 1848 után oldotta fel a letelepedési tilalmat. E kis létszámú, döntően falusi zsidóságnak fontos szerepe volt a tiszazugi települések gazdasági életében. Megfelelő nagyságú készpénztőkéjük lévén ezekben az évtizedekben váltották fel a görög kereskedőket a mezővárosi vagy földesúri tulajdonban lévő boltok, korcsmák, csárdák, mészárszékek bérletében. Ezenkívül összegyűjtötték, felvásárolták és bejuttatták a kezdetlegesen működő piaci vérkeringésbe a földesűri birtokokon és a jobbágya gazdaságokban keletkezett felesle* Történész, muzeológus, Damjanich (ános Múzeum, 5000 Szolnok, Kossuth tér 4. E-mail: gkata@djm.hu 1 PALUGYAI Imre: Jász-Kún kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása. Pest, 1854. 395. o.
