Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Gulyás Katalin: A zsidóság emlékei Tiszaföldváron
A Tiszafóldvári Izraelita Hitközség pecsétjei és az anyakönyvvezető aláírása (1886, 1889, 1894) karzatot 3 vagy 5 pár színesre festett, vékony, csavarodva futó oszlop tartotta. A templomot idegenek is látogatták a környező falvakból, ahol nem volt imaházuk, templomuk az izraelitáknak. A templom szolgált a szombati istentiszteletek megtartására, itt voltak az esküvők is (az egyik keresztény visszaemlékező a 30-as évek közepén maga is részt vett zsidó esküvői szertartáson). Az egyik kisebb, a templomnál régibb épületben kialakított imateremben végezték az esti imát, s mivel fűthető volt, telente a szombati istentiszteleteket is itt tartották. Ebben a házban lakott a metsző (sakter) is. A másik ház — ez még ma is áll — volt a templomgondnoki lakás, míg az eredetileg talán iskolának vagy rabbilakásnak szánt harmadik házat szabadon hasznosították: például a 40-es években menekült családot fogadtak be oda. A kóser konyhát vivő családok számára a jéjszágot a sakter vágta a gondnoki lakás előtt álló, betonpadlójú, fából készült kis színben, ahová a vizet is bevezették. Ez a telek- és épületállomány egészen 1949-ig maradt a hitközség birtokában. Ekkor a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája helyi lakosoknak eladta két telekre osztva, melyeknek a templom északi oldala képezte a határát. 60 Maga a templom épülete ekkor már nem állt; valamikor 1948—49 folyamán lebontották és a bontási anyagot értékesítették. így juthattak a bevezetőben említett Mózes-táblák és a karzattartó oszlopok öntöttbronz oszlopfői a környéken lakók birtokába. Igen kevés adatunk van a hitközség belső életére, tisztségviselőire vonatkozóan. A Zsidó lexikon szerint „a 70-es években egy Rampler nevű kereskedő volt a hitközség elnöke", ami nyilvánvaló elírás; minden valószínűség szerint Kampier Mórról van szó. Az 1920-as években ezt a tisztséget Weisz Jenő gabonakereskedő, mint a közösség egyik legtekintélyesebb, leggazdagabb tagja töltötte be. Alelnöke Varga Ottó, gondnoka Goldmann Adolf, a pénztárnok Weisz Náthán, a jegyző Gerő Zsigmond volt. 61 A harmincas évek közepén Varga Ottó állatorvos lépett elő elnökké, Goldmannt választották alelnökké, Gerő maradt a jegyző, a pénztáros pedig Váradi Sándor lett. 62 1944-ben Singer Ferenc ügyvéd volt a bitközség elnöke. 63 Rabbija nem egészen egy évig, 1890-ben volt a hitközségnek Mannheim Sámuel személyében. Ezt megelőzően Steiner Éliás házaló kereskedő látta el a rabbi teendőit 1872 és 1888 között kisebb megszakításokkal (1876—78-ban például Steckelmacher Salamon a helyettes rabbi). Még korábban a közeli hitközségekből (Szolnok, Csépa, Tiszasas, Kunszentmárton, Törökszentmiklós) érkezett rabbi, kántor vagy metsző a szertartások elvégzésére. Mannheim távozása után, 1891-től az anyakönyvvezető helyettes rabbi tisztségét Braun József tanító töltötte be, a két világháború közti időszakból pedig Mezei Bernát nevét ismerjük. Polterer József kántor az 1900-as évek elején több évet is itt töltött, míg Friedmann Lázár és Deutsch Aron kántorok a 30-as években csupán rövid ideig működhettek Tiszaföldváron, utóbbi a polgári iskolában a zsidó tanulók hitoktatását is végezte. 64 A 40-es évek első feléből Weisz Lipót kántor nevét ismerjük. A halotti szertartások elvégzését, valamint az elhunytak szigorú rituálé szerinti temetését, a vallási törvényekben legjártasabb, legvallásosabb zsidcSkból álló Chevra Kadisha intézte. Ennek az 1920-as években Weisz Jenő volt az elnöke, később Ehrlich József vezette. Vallási alapon szerveződő jótékonysági egyesület (például izraelita nőegylet) 60 SZML Szolnoki Járáshíróság iratai 3/1218/1949. 10330/1949. telekkönyvi szám 61 Zsidó lexikon 899. Tiszaföldvár szócikk 62 VAJDA i. m. 518. o. 63 Magyarországi zsidó hitközségek, 1944 április. (Sajtó alá rend.: FROJIMOV1CS Kinga) I. rész, Adattár (B), Budapest, 1994. 707. o. 64 SZML Izraelita anyakönyvek, Tiszaföldvár; SCHEFTSIK i. m. 130. o.
