Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Gulyás Katalin: A zsidóság emlékei Tiszaföldváron

gazdálkodás racionálisabb, hatékonyabb szervezésével, az új eljárások bevezetésével. Általában igen sűrűn váltották egymást egy birtokos szolgálatában: hosszabb ideig, 1890 és 1899 között Hajduska Albert működött Tiszaföldváron a Nagyháti uradalomban, valamint 1885-től haláláig, 1939-ig Knoblauch (Halmágyi) Sándor az özénhalmi gazdaságban.

32 Meglepő, de a zsidó vállalkozók szerepe Tiszaföldvár iparában és hiteléletében nem tűnik igazán jelentősnek. 1885-ben 50 ezer Ft alaptőkével alakult meg a Tiszaföldvári takarékpénztár, melynek 1897-ben Sax Gyula volt a vezérigazgatója. Igazgatótanácsában Baumer Jakab orvos az egyetlen izraelita, de ott találjuk Zoványi Jenő református és Masznyik János evangélikus lelkészt, valamint három jómódú gazdát is. Felügyeléibizottságában Braun József tanító, Abonyi János állatorvos és Russ János foglalt helyet, főkönyvelője Klein Jenő, könyvelői Frank Lajos és Hütter Béla voltak. Tevékenységének legjelentősebb területe a váltóügyletek bonyolítása, illetve a betétek kezelése volt. 1897-ben 7274 Ft éves nyereséget produkált. Ez az intézmény — feltehetően az első világháború idején vagy közvetlenül utána — megszűnt, s 1927-ben a vármegyei címtár adatgyűjtése nagyobb bankok fiókintézményeit és az 1900-ban alakult Községi Hitelszövetkezetet találta a településen, melyek vezetéséből a helyi zsidóság kimaradt.

33 Hasonlóképpen a néhány jelentősebb ipari vállalkozás (malmok, téglagyár) is keresztények kezén volt ekkor már. Ezen ágazatok fejletlensége miatt Tiszaföldváron igen vékony a magántisztviselői réteg, ami pedig a kereskedelem és bizonyos értelmiségi pályák mellett a zsidóság egyik jellegzetes érvényesülési területe volt. Blau Oszkár könyvelő, Schwarcz Lajos gazdasági írnok és Stern Adolf biztosítási tisztviselő sorolható ide. Az iparosok között azonban már az 1860-as évektől képviseltették magukat. Fischer Mór üveges, Czeizler József és Kampier Lipót bádo32 SZML Izraelita anyakönyvekben ispánként, gazdatisztként említik Kohut Zsigmondot (1889), I lelsch Károlyt (1890), Ronts lakabot (1893), Bleier Gyulát (1896), Hirschfeld Edét (1898), Léderer Ferencet (1911). Halmágyi Sándorról: SCHEFTSIK i. m. 124. o. 33 Mihók-féle Magyar Compass 1898/9.1. rész: Bankok és takarékpénztárak a monarchiában. Budapest, 1898.608—609. o.; RADENICH i. m. 34. o.; SCHETFSIK í. m. 130. o. A Blau-fék há% (Fotó: Gulyás Katalin)