Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Bagi Gábor: Nógrád megyei adatok Tiszaföldvár XVII. századi birtoklástörténetéhez

Nógrád megyei adatok Tiszaföldvár XVII. századi birtoklástörténetéhez Dr. Bagi Gábor* Nógrád county data to the history of ownership in the 17

th century — In the paper we are trying to make an attempt to explain the connection between Tis^afo/c/i'ar and the three Sugár springs. We think that thej all can be linked to the settlement even if the right and claim of possession did not necessarily mean the real ownership for the families listed here — as it happened in several other cases. At the same time it seems that practically we have succeeded in identifying all the members of the De^so

'Toóth holder list, or respectively outlining their main family relationships. We can conclude that what can bring novelty for future research and researchers is to disclose the history of ownership in the town of Kecskemet especially since in the given age its history and development in several aspects was linked to that ofTiszyifáldvár. Bevezetés A 2002-ben megjelent Tiszaföldvár című kötetben jómagam a település honfoglalástól 1876ig terjedő történetét dolgozhattam fel, a nem éppen átgondolt, és talán túlságosan is szigorú terjedelmi megszorítások figyelembevételével. Ennek utolsó jegyzetében vázoltam a fejezet megírásával kapcsolatos főbb problémákat,

1 valamint azt is, hogy Sugár István legutolsó — a kézirat leadása után megjelent — könyvének három utalását már nem tudtam értékelni, illetve a tanulmányomba illeszteni.

2 A jelen írásban erre teszek kísérletet, remélve, hogy némileg oszlik majd az a homály, ami a város birtoklástörténetének XVI—XVII. századi szakaszát még mindig jellemzi. A regeszták 1. A legkorábbi Sugár-féle regeszta nemes Cserepy (Cherepy) Anna, előbb Pozsgay (Posgay) Gáspár özvegye, ekkor pedig egregius (vitézlő) Vámossy Bálint feleségének 1601. szeptember 8-i végrendelete. Ez az egri káptalan előtt hitelesíttetett, s benne a végrendelkező 600 magyar forintnyi készpénzét, valamint birtokait szeretett férjére, Vámossy Bálintra és fiukra, Ferencre hagyta. Anna asszony ingatlanai öt vármegyében feküdtek, kisebb részük a török hódoltság területére esett. Gömör megyében említi a \

r

égrendelet — az egykori írásmódot használva — Babaluskát, Bisztrát, Busát, Ezrent, Gerlicét, Gesztest, Hegymeget, Ispánmezőt, Kelecsényt, Kokovát, Lehotát, Levkovistét, Lipócot, Morhót, Popróczot, Ratkót, Trist és Vásárhelyt, Szabolcsban Tiszaföldvárt(l), Kengyelt(!) és Angyalházát. Békési helyként szerepelt Nyárszeg, pestiként Nársapáti és Osmos, míg Nógrádban feküdt Vásárosterenye és Egyházasterenye. A részbirtokok között ott volt még egy romos kúria a Gömör megyei Derenczen, két jobbágytelek a kishonti Zeherienen, az Ipoly menti Kürt pusztai porcié>k egy háromköves malommal, a kalapi rész Nógrádban, továbbá Pestben Örkény, valamint Szolnokban (sic!) Körös (Nagykőrös) részei.

3 2. Az időrendet tekintve második irat szerint 1641. december 19-én Kassán Barkóczi László 3300 magyar forintért zálogba vette gagyi Bátho* Történész-muzeológus, Damjanich János Múzeum, 5000 Szolnok, Kossuth tér 4. 1 BAGI Gábor: Tiszaföldvár története a honfoglalástól 1876-ig. In: Tiszaföldvár — Fejezetek a város történetéből. Tiszaföldvár, 2002. I 2 Az Egri Káptalani Hiteleshely nógrádi vonatkozású iratainak regesztái 1378—1700. Salgótarján, 2001. 3 Uo. 23—24. o. 28. regeszta