Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Gulyás Katalin: A zsidóság emlékei Tiszaföldváron

TISZAVILÁG 1. 1860 után már izraeliták is minden korlátozás nélkül szerezhettek birtokot, s földbirtokossá, bérlővé válni a társadalmi ranglétra csúcsát jelentette ezentúl számukra. A Tiszaföldvár határában elterülő, a jobbágyfelszabadítás előtt még egységes Podmaniczkv-birtok előbb örökösök és hitelezők között osztódott, majd a XIX. század végétől egyes részei zsidó birtokosok kezére kerültek vag}

T tulajdonosaik bérlet formájában hasznosították. 1851-ben Martfű-puszta birtokosaként Wodianer Rudolf pesti nagykereskedőt említik.

24 A már többször említett Frank Sándor is a mind kisebb részekre szakadó nagybirtokból vásárolhatott a birtokelkülönözés és tagosítás után, hiszen 1878-ban, halálakor földbirtokosként jegyezték be az anyakönyvbe (özvegye 191 l-ben kisbirtokosként halt meg), s fia, Mór is Zsiger pusztai birtokosként szerepelt 1887-ben, gyermeke születésekor. 1883-ban Frank Mórt is ott találjuk a legtöbb adót fizetők között (az utolsó, 20. helyen), a jóval gazdagabb Léderer testvérek, valamint Bäsch Albert és Bäsch Lajos társaságában. Az 1887. évi virilis listán Léderer Sándor, Fischer Zsigmond és Bäsch Albert neve is olvasható.

25 A századfordulóig Kiss Farkas és Stern Adolf, 1906-ban Lusztig Sándor neve szerepelt föld bérlőként az anyakönyvekben. A kereskedőből birtokossá lett Balog Lázárról már esett szó, rajta kívül 191 l-ben 100 hold feletti birtokkal rendelkeznek Földvár határában a Beniczkv-birtokot bérlő abádszalóki Schreiber testvérek, Baik Pál és Ehrenfeld Sándor, az öcsödi Kohn Mózes és Léderer Sándor. Bäsch Albert Budapesten élő örököseinek 580 holdját Balog Gyula bérelte, ebből több mint 10 hold dohányültetvény volt. Kohner Willy homoki gazdaságában kitűnő félvér lovakat tenyésztettek.

26 1925-ben 3940 kat. hold,

2- 1935-ben 4805 kat. hold volt a földvári határban zsidéi birtokosok vagy bérlők kezén.

28 Legnevesebb közülük Bäsch Lóránt, a jeles irodalombarát, a Baumgarten Alapítvány kurátora. A Budapesten élő Schwartz Gyula birtoknagyságával, Szobotka Dezső martféíi birtoka pedig minőségi állatállományával és tejgazdaságának termékeivel tűnt ki.

29 A legnagyobb szőlőbirtokosok kőzött nem találunk izraelitát.

30 Figyelemre érdemes, hogy a birtokosok és bérlők többsége nem lakott Tiszaföldváron. A zsidótörvények korlátozásai a földbirtokosokat is érintették. Az akkorra 950 kat. holdassá fogyott Schwarz-féle birtokból 600 holdat sajátítottak ki, melyet kishaszonbérlők kezelésébe adtak. Reisner Béla és Arthur, 1947-ben budapesti lakosok, visszakérték a földreform során kiosztott birtokaik egy részét, mert „...ingatlanainknak tulajdonul való átengedésére kötelezett a fasiszta kormányzat, és az ingatlanok tulajdonjogát át is írta az országos Földhitel Intézet javára... előadjuk továbbá, hogy hivatásos gazdák vagyunk. " Ekkor azonban már csupán 20 kat. holdat kaphattak vissza.

11 Akinek földbirtokot vásárolni vagy bérelni nem volt módja, de — sok esetben nagyon egyszeréi sorban élő, például kiskereskedő — szülei iskoláztatták és kitanulta a gazdálkodást, uradalmakban gazdatisztként, ispánként helyezkedhetett el. E magasan képzett, nemegyszer külföldön tanult gazdasági szakemberek tudása is hozzájárult a nagyobb birtokok modernizálásához a 23 SCHEFTSIK György (szerk.): Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. 130 o.; GULYÁS Katalin: Lgyletek, körök, egyesületek. In: Tiszaföldvár. Fejezetek a város történetéből. 2002. 226. o. 24 PALUGYAI i. m. 395. o.; FFNYFS F'lek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. II. kötet 22. o. 25 KALÓZ i. m. 52. o. 26 Magvarországi Gazdaczímtár, 1911. Balog Gyula Rákóczifalván is bérelt 573 holdat. 350., 351. o. 27 Magyarország földbirtokai és földbérlői (Gazdacímtár). Budapest, 1925. 162—163. o. Balog Gyulának 357, Balog Mihálynak 440 holdja volt, Reisner Artúr és Béla 410—410 holddal rendelkezett, Szobotka Dezső martfűi birtoka 527 holdas volt, Bäsch Albert Budapesten élő örökösei 570 és a szintén budapesti Léderer Sándor 1089 kat. holdat birtokoltak, míg Sváb Sándorné budapesti örököseitől Tóbiás Ferenc 137 holdat bérelt. 28 Magyarország földbirtokai és földbérlói (Gazdacímtár). Budapest, 1937. 152. o.; Balog Gvula (167 kat. hold + bérelt Vadász Aladártól 143 holdat), Baseli Lóránt (238 kat. hold), a törökszentmiklósi özv. I .éderer Sándorné és gyermekei (843 kat. hold) Reisner Artúr és Béla Budapesttől (521 kat. hold), Schwartz Gvula, Budapest (1615 kat. hold), Schweiger Ödön, Budapest (548 kat. hold), Schwab Sándorné (138 kat. hold, bérbe adva), valamint Szobotka Dezső (592 kat. hold) birtokoltak földet Tiszaföldváron. 29 Szobotka gazdasági akadémiai végzettsége mellett állatorvosi diplomával is rendelkezett. Vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, községi virilis képviselő, a mezőgazdasági bizottság elnöke, a gazdasági egyesület választmányi tagja. In: SCHEFI'SIKi. m. 129. o. 30 RADF.NICH György (szerk.): Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Karcag, 1927. 35. o. 31 SZML Megyei Földhivatal iktatott iratai, Tiszaföldvár 12715/1947. Schwarz Marianne a törvényben lehetséges maximumot, 200 kat. holdat kért vissza. Indoklása: Édesapám, nagyapám, ükapám földművesek voltak, akik saját birtokaikon gazdálkodtak ... Édesapámat a nyilasok elhurcolták és minden valószínűség szerint legyilkolták. Öcsém csendörbadnagy egyenruhában németellenes összeesküvésben vett rés^t és ilyen minőségében eltűnt... "