Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Kelemen Éva: Adalékok a tiszaföldvári Kossuth-ház történetéhez

TISZA II.

AC, /. Az 1849-es események Tiszaföldváron és környékén Az alcímben jelzett év elejétől Tiszaföldvár és környéke pár hónapra fontos hadiesemények színterévé vált. Mesterházy István vezetésével jelentek meg az első nemzetőr- és honvédcsapatok Cibakházánál (körülbelül 1500 fő), hogy a hidat egy későbbi ellentámadás számára megerősítsék és megtartsák, mivel a császári csapatok már a Tiszáig vonultak előre. Gróf LeiningenWesterburg Károly honvédtábornok ekkor már a településen táborozott. Itt kezdte meg naplóját írni február 22-én (gróf LEININGEN-WESTERBURG 1900).

4 Február végére érkezett meg a Közép-Tisza vidékére Damjanich János és Vécsey Károly hadosztálya. A két vezér serege alkotta a III. hadtestet, melynek létszáma hozzáKossuth Lajos tis%afóldvári szobra (Fotó: Tulok Ferenc) (Forrás: TFM Adattára; képeslap) vetőleg 10-12 ezer főt tett ki. Az 1849. február 24-én Cibakházánál lezajlott csata győzelemmel zárult. Damjanich március 4-én este a cibaki hídon hadosztályának zömével átkelt a Tiszán, és március 5-én dicsőséges győzelmet aratott Szolnok mellett. Március 8-án Kossuth a nemzeti hadak főparancsnokává Vetter Antalt nevezte ki, Damjanich Jánost pedig a Közép-Magyarországon levő hadsereg (Szolnokon állomásozó II. és III. hadtest) parancsnokává tette meg. Görgey Artúr a felső-magyarországi hadsereg parancsnoka lett. Vetter március 15-én érkezett a törökszentmiklósi táborba. Görgey ekkor Gyöngyös—Eger—Miskolc irányába vonult seregével, majd március 16-án már Miskolcon táborozott. Az I—

II—

III. hadtest március 17-én Cibakháza mellett átkelt az áradó Tiszán, majd Kocsérnál megpihent. A következő nap továbbnyomult Nagykőrösnek, hogy a támadást Pest irányába továbbfejlessze, ám a császári-királyi hadvezetés is éppen ezen a területen gyülekeztette főeréiit. Windisch-Grätz kéthed tétovázás után végül rászánta magát a Tiszántúl elleiú támadásra, s a tiszai áttörést éppen Cibakházánál, illetve Tiszaalpárnál tervezte. A magyar csapatok előrenyomulása nag}' ködben és havazásban történt Nagykőrös felé. A város határában portyázó huszárok jelentéseibéil kiderült, hog}' a császári csapatok zöme is éppen ott állomásozik. A haditanács a Tisza bal partjára való visszatérést javasolta, mert a felégetett szolnoki hidat még nem építették újjá. A visszavonulás végül is Cibakházán keresztül történt meg.

5 Ezalatt a kormány a március 15-i pesti események miatt Debrecenbe tette át székhelyét. Westerburg március 17-én parancsot kapott, hog}

7 Nagykőrös felé induló dandárját állítsa meg, mert Kossuth meg akarja szemlélni. Kossuth — Damjanich, Vetter és sok más tiszt kíséretében — alkonyatkor jelent meg. Március 19-én reggel Westerburg dandárja Földvár felé vonult, de ő maga a törökszentmiklósi főhadiszállásra ment. A sereg március 20—21-én még bizonyosan Tiszaföldvár környékén táborozott.

6 4 Cibakházán ma emléktábla található annak a háznak a talán, ahol gróf Westerburg megszállt. 5 HERMANN 1996 6 BAGI 2001, GRACZA 1894, HERMANN 2002