Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Gy. Fekete István: Hadműveletek Tiszaföldvár térségében 1944 őszén
A szovjet erőkkel szemben, a védelemben lévő német—magyar erők harcát a Friessner vezérezredes vezetése alatt álló német „Dél" hadseregcsoport parancsnoksága irányította. A Tisza mentén a 3. magyar hadsereg volt készenlétben. 2. ábra. A megye területén védelemben lévő erők 3 4. német lé flotta VII. magyar hdt (Markóczy altbgy) 12. tart ho—8. gyal ho 23. tart ho 3. magyar hds (Heszlényi altbgy) VIII. magyar hdt (Lengyel altbgy) i r a magyar hds jobb szárnyán 6. német hds védett (Szolnok—Kisköre irányba) 13. német páncélos ho (6. német hds állományából) 4. SS Polizei pegr-os ho (F. Schmedes vőrgy) 1. pc ho—1. hu ho 20. gyal pótho—8. táb pótho A megyében folyó hadműveleteket (az események tartalma szerint) négy nagyobb időszakra osztják fel. Az elsőbe a harcok megindulását és a 2. LJkrán Front támadó hadműveletét, a másodikba a német—magyar ellencsapást, a harmadikba pedig az eredeti helyzet visszaállításáért indított szovjet—román offenzívát szokták sorolni. A negyedik szakasz a 2. Ukrán Front fő csapásirányának Szolnok—Hatvan irányba történő áthelyezését és a megye területén folyó harcok befejezését öleli fel. Tiszaföldvár és térsége a fentiekben említett négy időszak mindegyikében érintett volt valamilyen formában, de a nagy pusztítást okozó fegyveres csatározások elkerülték a települést. Ebben szerepet játszott a 2. Ukrán Front parancsnokának az az utasítása, mely szerint a harcok során lehetőleg kerülni kell a magyar települések „indokolatlan" pusztítását. Ennek a döntésnek a hátterében természetesen nemcsak a lakosság életének, tesd épségének, az építmények és különböző objektumok állagának kímélése állott, hanem az a közismert tény is, hogy' a településeken belül vívott harc mindig nagyobb veszteséggel jár, mint lakott területen kívül, továbbá a haditechnikában rejlő lehetőségeket csak korlátozott mértékben lehet hasznosítani. A térségben folyó hadműveletek első időszaka október 6. és 12. között 1944. október 6-án 6 óra 30 perckor, rövid tüzérségi előkészítés után vette kezdetét a szovjet támadás. A megye határán lévő nem túl erős védelmet az 53. hadsereg alárendeltségében álló 18. harckocsi- és a Plijev-csoport 7. gépesített hadteste törte meg. A támadás oly gyors ütemben bontakozott ki, hogy a 27. gépesített hadtest (53. hadsereg) október 8-án 20 órára eljutott Törökszentmiklós, Tiszaföldvár és Kunszentmárton térségébe. A 13. német páncélos hadosztály ellentámadást indított Szolnok—Törökszentmiklós—Kisújszállás irányába, ami eredménytelen volt. Október 11-én Dévaványánál egyesült az 1. német páncélos hadosztállyal, s ezzel elhagyta megyénk területét. 4 3 SZABÓ Péter—SZÁMVÉBER Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország. Pueblo Kiadó, Budapest, 2002, 126—127. o.; DOMBRÁDY—TÓTH i. m. 380. o. 4 SZÁMVFBER Norbert: Páncélosok a Tiszántúlon. Hadtörténelmi Levéltár, Budapest, 2002, 13—15. o.; SZABÓ—SZÁMVÉBER i. m. 125. o.
