Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Bagi Gábor: Nógrád megyei adatok Tiszaföldvár XVII. századi birtoklástörténetéhez

TISZAVJLAGI. ry Zsigmond özvegye Hetessi Anna (illetve mindkét nembeli maradékai) a részletesen felsorolt, három vármegyében fekvő ingatlanait. Nógrádban szerepeltek az endrefalvi, keszi, kispersei, melegpilini, mihálvicseredi, tarnóci, terbeledi, mgari és fekete-erdőbeli részek, valamint a nagypersei porció az udvarház helyével. Pest megyében említették a kecskémén, dszaföldvári(!) és pilisi birtoktesteket a pándi pusztai telekkel, míg Hevesben az erdőtelki és szentmarjai puszták részeit a kövesdi javakkal. A zálogba vétel feltételei között szerepelt, hogy Barkóczi László atyafiaival, öccsével és húgával, úgymint Barkóczi Jánossal, Ferenccel, Annával (Haller Istvánné) és Judittal (bribed Melith Istvánné) „a% légitima évidét (törvényes védnökséget) felveszi", Hetesi Katát (így!) és mindkét nembeli maradékait a javak kiváltásáig azok „békességes" birtoklásában megoltalmazza, s ha valaki az egyezséget megtámadva pert indítana, azt magára vállalja, és annak vitelére kötelezi magát. Emellett megígérte, hogy a birtokra vonatkozó origináüs (ereded) leveleket az özvegynek átadják. Ugyanakkor Barkóczi László azon javait, mik Jakóffy Ferenc utódainál 700 forintért zálogban voltak Nag)

r- és Kishont, továbbá Gömör megyében, valamint azok zálogleveleit Kata asszonynak átadta azzal a feltétellel, hogy azokat mielőbb kiváltsák, s majd utóbb azok az előzőleg felsorolt ingatlanokkal együtt 4 ezer forint értékben lesznek zálogban I letessi Katánál (így!).

4 3. A legutolsó okirat szerint 1661. július 5-én Hamvay Ferenc az egri káptalan előtt megerősítette, és egyértelméíbb fogalmazásban átíratta felesége, Mocsár}'Judit számára a korábbi, 1655. november 19-én kelt végrendeletét. A nejére hagyott ingatlanok eg}' része rokona, néhai kurd Vámossy István halálával szállott rá, s ezeket adományul kapta. Mások a nőági örökösök férjhez menetelével ezután fognak majd reá háramlani, míg a többiek vásárolt vag}' öröklött javak. így királyi adománnyal jutott a kezéhez Borsodban Noszvaj fele, mit örökre nejére hagyott. Szerzett birtokai jobbik felét is élete végéig Judit asszony élvezhette, míg a másik fele a két gyermeknek jut majd. A felsorolásban újra szerepelt még Noszvaj, továbbá Pest vármegyében Báb, Besenyő, Ecser, Egerszeg, Gödöllő, míg Hevesben Nagyhatvan puszták (mind Vámossy javak), Gömörben Hamva (mihez pereskedés és különféle költségek útján jutott), Kishontban Felső- és Alsó-Szkálnok, Haczova, Kraskó és Króm (Rimabánva) ingatlanok. Minthogy Ferenc nejének örökségét a maga javára költötte, a szabad rendelkezés jogával 10 ezer ezüst tallér értékben hagyta hitvesére Pest megyében az Örkényi és nyársapád, valamint a Nagykőrös mezővárosi részeket, Heves és Külső-Szolnok vármegyében a Tiszaföldvár mezővárosig), Kengyel falusi és Martfű pusztai porciókat, Nógrádban a kürti nemesi kúriát a tartozék Zubor pusztával, Egyházasterenye és Utas- vag}' Vásárosterenye részeit Kalapat pusztával, továbbá a Gömör-Kishontban fekvő Belna, Bistra, Derencsény, Esterin, Gerlicze, Ispánmezeje, Krokova, Lehota, Lukovistye, Popróc, Suha és Ujvásár ingatlanokat.

5 Melyik Földvár a sok közül? A kivonatolt három forrás valamennyi helynevének pontosítására és lokalizálására itt nem vállalkozhatunk, a továbbiakban csak a Földvárral kapcsolatos részekkel foglalkozunk. Itt első pillanatra a legfőbb problémát az jelend, hogy csupán a harmadik említi külső-szolnoki (hevesi) településként Földvárt. Az 166l-es végrendelet esetében a megve megnevezését pontosnak kell tartanunk, mivel az Földvár mellett még megadta Kengyel falu és Martfű puszta neveit is. Tudtunkkal a felsorolt három helynév az Alföldön csak itt volt megtalálhatéi egy vármegyén belül, sőt ráadásul egymás közvetlen közelében.

6 A másik két forrás már problémásabb. A Szabolcsba vag}' Pestbe történő helyezése az itteni Földvárnak önmagában nem lenne kizáró tényező, mivel a hódoltsági települések nem megfelelő vármegyékbe tétele sem ekkor, sem korábban 4 Uo. 59. o. 101. regeszta. Ügy tűnik, hogy a I letessi Kata elírás, mivel I letessi Annáról volt szó. Lásd alább a hetesi Pethe családnál! 5 Uo. 79—80. o. 141. regeszta 6 CSÁNKI Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I-V. Budapest, 1890-1941.; ÖRDÖG Ferenc: Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához. Budapest, 2002.