Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Bagi Gábor: Nógrád megyei adatok Tiszaföldvár XVII. századi birtoklástörténetéhez

TISZAVJLAGI. ry Zsigmond özvegye Hetessi Anna (illetve mind­két nembeli maradékai) a részletesen felsorolt, három vármegyében fekvő ingatlanait. Nógrádban szerepeltek az endrefalvi, keszi, kispersei, melegpilini, mihálvicseredi, tarnóci, ter­beledi, mgari és fekete-erdőbeli részek, valamint a nagypersei porció az udvarház helyével. Pest me­gyében említették a kecskémén, dszaföldvári(!) és pilisi birtoktesteket a pándi pusztai telekkel, míg Hevesben az erdőtelki és szentmarjai puszták részeit a kövesdi javakkal. A zálogba vétel feltételei között szerepelt, hogy Barkóczi László atyafiaival, öccsével és hú­gával, úgymint Barkóczi Jánossal, Ferenccel, An­nával (Haller Istvánné) és Judittal (bribed Melith Istvánné) „a% légitima évidét (törvényes véd­nökséget) felveszi", Hetesi Katát (így!) és mindkét nembeli maradékait a javak kiváltásáig azok „békességes" birtoklásában megoltalmazza, s ha valaki az egyezséget megtámadva pert indítana, azt magára vállalja, és annak vitelére kötelezi ma­gát. Emellett megígérte, hogy a birtokra vonat­kozó origináüs (ereded) leveleket az özvegynek átadják. Ugyanakkor Barkóczi László azon javait, mik Jakóffy Ferenc utódainál 700 forintért zálogban voltak Nag) r- és Kishont, továbbá Gömör megyé­ben, valamint azok zálogleveleit Kata asszonynak átadta azzal a feltétellel, hogy azokat mielőbb kiváltsák, s majd utóbb azok az előzőleg felsorolt ingatlanokkal együtt 4 ezer forint értékben lesz­nek zálogban I letessi Katánál (így!). 4 3. A legutolsó okirat szerint 1661. július 5-én Hamvay Ferenc az egri káptalan előtt megerő­sítette, és egyértelméíbb fogalmazásban átíratta felesége, Mocsár}'Judit számára a korábbi, 1655. november 19-én kelt végrendeletét. A nejére hagyott ingatlanok eg}' része rokona, néhai kurd Vámossy István halálával szállott rá, s ezeket adományul kapta. Mások a nőági örökö­sök férjhez menetelével ezután fognak majd reá háramlani, míg a többiek vásárolt vag}' öröklött javak. így királyi adománnyal jutott a kezéhez Borsodban Noszvaj fele, mit örökre nejére ha­gyott. Szerzett birtokai jobbik felét is élete végéig Judit asszony élvezhette, míg a másik fele a két gyermeknek jut majd. A felsorolásban újra szere­pelt még Noszvaj, továbbá Pest vármegyében Báb, Besenyő, Ecser, Egerszeg, Gödöllő, míg Hevesben Nagyhatvan puszták (mind Vámossy javak), Gömörben Hamva (mihez pereskedés és különféle költségek útján jutott), Kishontban Felső- és Alsó-Szkálnok, Haczova, Kraskó és Króm (Rimabánva) ingatlanok. Minthogy Ferenc nejének örökségét a maga javára költötte, a szabad rendelkezés jogával 10 ezer ezüst tallér értékben hagyta hitvesére Pest megyében az Örkényi és nyársapád, valamint a Nagykőrös mezővárosi részeket, Heves és Kül­ső-Szolnok vármegyében a Tiszaföldvár mező­városig), Kengyel falusi és Martfű pusztai porció­kat, Nógrádban a kürti nemesi kúriát a tartozék Zubor pusztával, Egyházasterenye és Utas- vag}' Vásárosterenye részeit Kalapat pusztával, továb­bá a Gömör-Kishontban fekvő Belna, Bistra, Derencsény, Esterin, Gerlicze, Ispánmezeje, Krokova, Lehota, Lukovistye, Popróc, Suha és Ujvásár ingatlanokat. 5 Melyik Földvár a sok közül? A kivonatolt három forrás valamennyi helyne­vének pontosítására és lokalizálására itt nem vál­lalkozhatunk, a továbbiakban csak a Földvárral kapcsolatos részekkel foglalkozunk. Itt első pilla­natra a legfőbb problémát az jelend, hogy csupán a harmadik említi külső-szolnoki (hevesi) tele­pülésként Földvárt. Az 166l-es végrendelet ese­tében a megve megnevezését pontosnak kell tar­tanunk, mivel az Földvár mellett még megadta Kengyel falu és Martfű puszta neveit is. Tudtunk­kal a felsorolt három helynév az Alföldön csak itt volt megtalálhatéi egy vármegyén belül, sőt ráadá­sul egymás közvetlen közelében. 6 A másik két forrás már problémásabb. A Sza­bolcsba vag}' Pestbe történő helyezése az itteni Földvárnak önmagában nem lenne kizáró ténye­ző, mivel a hódoltsági települések nem megfelelő vármegyékbe tétele sem ekkor, sem korábban 4 Uo. 59. o. 101. regeszta. Ügy tűnik, hogy a I letessi Kata elírás, mivel I letessi Annáról volt szó. Lásd alább a hetesi Pethe családnál! 5 Uo. 79—80. o. 141. regeszta 6 CSÁNKI Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I-V. Budapest, 1890-1941.; ÖRDÖG Ferenc: Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához. Budapest, 2002.

Next

/
Oldalképek
Tartalom