Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Patkós Csaba: Egy régió perifériáján — A Tiszazug megjelenése az Észak-alföldi régió területfejlesztési dokumentumaiban
formáinak lehívásához olyan szakapparátust kell létrehozni, melyek megfelelő hatékonysággal tudják biztosítani az EU-s források elérését. A másik érv szerint hazánk új területfejlesztési hajtóerők (közforgalmú repülőterek, mulüfunkcionális egyetemek, modern üzleti szolgáltatások) elterjedése előtt áll, melyek optimális térbeli keretei a régiók lehetnek. (HORVÁTH Gy. 2002) i Magyarországon a NUTS II-es szintű területi egységek léte idegen a területi rendszerben, hiszen hazánkban az eg}' szinttel alacsonyabb, NUTS III-as megyék hordozzák a történelmi hagyományokat. Mivel a nagyrégiók kialakításában a megyék is aktív szerepet kaptak, így beleszólhatnak a régiók formálásába. Az Észak-alföldi régiót három megye (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és SzabolcsSzatmár-Bereg) összevonásával alakította ki a központi akarat. Ez a régió egyike hazánk leginkább elmaradott térségeinek, így a redisztributív fejlesztési forrásokhoz való hozzájutásban általában előnyös pozícióban helyezkedik el. A potenciális fejlesztési források elnyerése régiós szinten azonban feltételezi a nagyfokú koordinációt a régió belső szereplői között. Ez az egyetértés azonban sokszor hiányzik. Különösen sok vita alakult ki Jász-Nagykun-Szolnok megye hovatartozásáról, az itteni szereplők évek óta elégedetlenek a régiós hovatartozással. Ez a térszervezési egység hazánk egyik legfiatalabb megyéje, hiszen csak a XIX. század utolsó harmadában került megszervezésre az addig egymással csak laza kapcsolatban álló, eltérő fejlettségi szinten lévő területi egységekből. Intézményesülése így nehezebben indult, belső kohéziója is hiányos. Időről időre felmerültek falvak, sőt kisebb városok elszakadási törekvései is. Ez a tendencia a rendszerváltás óta megerősödött. A megye déli peremén Tiszaug sikeresen csatlakozott Bács-Kiskun megyéhez, a közigazgatási egység északkeletei peremén fekvő Tiszafüred pedig a közelmúltban jelentette be Heves megyéhez való csatlakozási szándékát. Az esetleges megyeváltás az érintett területeken ma már egyet jelent a régióváltással is, így' ezek a problémák túlnőnek a megyei kereteken. A megye déli csücskében fekvő Tiszazug egy sajátos természeti kistáj, Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdaságilag-társadalmilag egyik leginkább elmaradott térsége. 2 Az Észak-alföldi régión belül térségünk fekvését tekintve az egyik legperiferikusabb, a régióközpont, Debrecen csak nehezen közelíthető meg. Véleményünk szerint ez a kedvezőtlen fekvés megakadályozhatja a térség fejlesztési forrásokhoz jutását, hiszen a régió területfejlesztési döntései egyre inkább Debrecenbe koncentrálódnak, lévén a Regionáüs Fejlesztési Tanács állandó munkaszervezetének, a Regionális Fejlesztési Ügynökségnek a székhelye. A tervezési-fejlesztési funkciók közé tartozik a regionális fejlesztési-programozási dokumentumok készítése. Ezek a dokumentumok általában többé-kevésbé széleskörű regionáüs egyeztetések után születnek meg. A megbízó általában a régió valamelyik fejlesztési intézménye, vagy az egyik társmegye hasonló szervezete (megyei fejlesztési ügynökség). A készítő szakmai szempontok alapján összeállított elsődleges verziója kerül társadalmi vitára, ahol a régió különböző szereplői (megyék, kistérségek, települési önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók stb.) kifejezhetik véleményüket, ajánlásaik, kívánalmaik bekerülhetnek a dokumentum végleges verziójába. Egy-egy regionális tervezési-programozási dokumentum felfogható a regionáüs szereplők interakciójának komplex gyűjteményeként, hiszen: — a régiót tekinti akcióterületének, — a Regionáüs Fejlesztési Tanács és az Ügynökség koordinálja készítését, — készítésében a szakmai, az adminisztratív és a társadalmi szféra is részt vesz, — általában a régió egész területén zajló társadalmi vita segíti elő elkészítését, 1 Horváth Gyula (2002): A régiók szerepe az európai integrációban. Beszélő 2002.02. http://beszelo.c3.hu/archivum/index.htm 2 Természetföldrajzilag a kistáj határai a következők: a Tisza és a Körös folyók, illetve a mesterséges Martfű-Öcsöd vonal. Az így kijelölt térség társadalomföklrajzilag, sőt adminiszttativ hovatartozását tekintve sem egységes. Krre példa lehet, hogy Tiszaug, mely természetileg a Tiszazug szerves része, ma már Bács-Kiskun megyéhez, így a Dél-alföldi régióhoz tartozik. Martfű, ami országgyűlési választókörzeteket tekintve a kunszentmártoni központhoz tartozik, már a szolnoki kistérség része. Jelen munkában a kunszentmártoni kistérség településeit tekintjük Tiszazugnak, ezek programozási dokumentumbeli megjelenési gyakoriságát vizsgáljuk meg. Ezen kívül a települések között feltüntetjük Martfűt, de Tiszaugot, ami már egy másik régió része, nem vizsgáljuk.
