Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Vajk Ödön: A Tiszaföldvár környéki Tisza-ártér változásának nyomon követése régi térképek segítségével
77.VX-II II..iCI. ßütod. Ár- és belvízmentesítés Tiszaföldvár környékén Már 1851-ben önálló szervezetté vált a Szolnok—Csongrád Balpard Társulat (1851—1876), de a töltésépítési munkákat csak 1863-ban tudta elkezdeni, amikor a varsányi, a martfű-cibaki és a nagyrév—ugi öblözetek érdekeltjeit is csatlakozásra bírta. A társulat ezen újjáalakulásához hozzájárult az 1863. évi aszály is, amikor a kormány ínségakciója újabb töltésépítési munkák indításával kívánta kereseti lehetőséghez juttatni a nélkülöző és forrongó lakosságot. A társulat töltésépítési terveit a szolnoki IV. tiszai folyamosztály mérnökei, Fodor János és br. Messéna Ferenc készítették 1858 és 1863 között. Az 1863—1865-ben megépült töltések a következők voltak: a varsányi öblözetben 9 053 fin a martfű-cibaki öblözetben 11 852 fm a nagyrév- tiszakürti öblözetben 7 427 fin összesen: 28 332 fm A tiszaugi töltésszakasz 1866—1867-ben épült. 1869-ben a társulatnak már 32,4 km kiépített töltése volt, amely az 1870. évi árvíz több hónapig tartó próbáját is sikeresen kiállta. A jenői átmetszés kifejlődése után 1871-ben alakult meg a Cibak—Sápi Armentesítő Társulat (1871—1876). 1874—75-ben építette meg 5,2 km hosszú gátját a Cibak—sápi-holtág két végének áttöltésével. 2 Az új gát 1875-ben átszakadt és a Sárszöget, valamint Nagyrév határának felső részét ismét elöntötte a víz. Az 1876-os rendkívüli árvíz már kártétel nélkül vonult le a helyreállított töltésnek köszönhetően. A fenti két társulat érdekeltségeiből alakult meg 1876-ban — kibővített feladatkörrel — a Cibakházi Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat. A társulat 1880—82-ben 1 méterrel, az 1879. évi árvízszint fölé magasította töltéseit. 1881-ben a tiszaugi szivornya közelében átszakadt a töltés és a betörő ár mintegy 2000 hektárt elöntött. Az 1888. évi rendkívüli árvíz ellen a társulat már eredménycsen védekezett a megerősített töltéseken, bár a sárszögi zsilipnél, Tiszaugnál, valamint a Sápi-Holt-Tisza áttöltésénél ismét kritikus helyzet alakult ki. A társulathoz 1912-ben csatlakozott a Tisza-Köröszugi Armentesítő Társulat is, és átmenetileg (1922-ig), Szolnok—Csongrádi Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat néven működtek együtt. A Cibakházi Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat (és elődei) ármentesítési és vízrendezési műveinek kiépítését és védelmét a legküzdelmesebb években Erdélyi Lajos igazgató mérnök irányította, egészen 1877-ben bekövetkezett haláláig. Utóda Ott Sándor lett, majd az 1919. évi politikai szerepléséről és talajjavító tevékenységéről egyaránt ismert kiváló mérnök, Küzdényi Szilárd vette át ezt a szerepkört. A Szolnok—Csongrádi Tisza balparti Társulat, amelynek hatásköre északon Rákócziújfalu határáig terjedt, a cibakházi, a tiszakürti és a tiszaugi öhlözet lecsapolását töltéseinek megépítésével egyidejűleg kezdte el. Az 1876-tól Cibakházi Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat néven méíködéi érdekeltség rövid idő alatt igen jelentős, sőt kiemelkedő vízrendezési munkát végzett: 1892-ig 75,4 km hosszű csatornahálózatot épített. Tevékenységét műszaki szempontból is jelentős eredmények jellemzik. 1880—1882 között épült a varsányi és a tiszakürti 1 m bclvilágú és a tiszainokai 0,75 m átmérőjű zsilip. LIgyanakkor a tiszakürti öblözet csatornahálózatát bekapcsolták a cibakházi lecsapoló rendszerbe, melynek tározója a tiszaugi és a cibakházi Holt-Tisza több mint 3 millió m 3 belvízi tározóteret biztosított. Úttörő volt a társulat abban is, hogy 1882-ben, az országban első ízben itt alkalmaztak belvízlevezető szivornyát az említett holtágak vizének csökkentésérc. (A szomszédos TóközeTstvánházi Társulatnál már 1892-ben 0,23 m átmérőjű, hengerelt vasból készült, szállítható belvízszivornyát használtak.) 2 A társulat munkája jellemző példa arra, hogy az ármentesítés mennyire függött az átvágások kialakításának ütemétől. Sót ez a kölcsönös függés itt még az ármentesítéshez kapcsolódó belvízlevezetésre is kiterjedt, amiben a társulat különösen jelentós és úttörő munkát végzett.